A 2017. IV. negyedévi adatok alapján, 2015 óta, a vizsgált 22 ország közül nálunk nőtt legjobban, majdnem kereken háromszorosára a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Kétszeresnél nagyobb növekedést még két ország, Málta és Írország tudott elérni a két év alatt.
Az OTP Ingatlanpont beszámolója szerint Európa-szerte a lakásépítés fellendülését mutatják a számok; mindössze két országban, Norvégiában és Macedóniában van a 2015-ös átlagos negyedéves szint alatt a mutató.
A piacot egyértelműen a 2016 elejétől – ám eredetileg csak 2019 végéig – hatályos döntések, azaz az újlakás-áfa 5 százalékra csökkentése, a CSOK összegének növelése, illetve az önerős építésnél az áfa visszaigénylésének lehetősége viszik előre. A két-vagy többlakásos épületekre szűkítve még nagyobb, 3,6-szoros bővülést látunk, ami azt mutatja, hogy a beruházók által, értékesítésre épített szegmens kapott az átlagosnál is nagyobb lendületet – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Itt azonban hajszállal Írország mögé kerülünk a rangsorban, ugyanakkor a csökkenő volumenű országok közé kerül Szlovákia is – tette hozzá a szakember.
A 2017. IV. negyedévében országosan 9600 lakásra kiadott építési engedély a 2008-as szinteket idézi, és az elmúlt kilenc évben csak két negyedévben volt ennél valamivel magasabb a mutató. A megépülő lakások száma pedig hét év óta a legnagyobb volt a tavalyi év utolsó három hónapjában. Ha éves összesítést nézünk, a kiadott engedélyek száma 38 ezer lett tavaly, ami 20 százalék emelkedés 2016-hoz képest, s kilenc éves rekordot jelent. A 14,4 ezer megépült lakás pedig 44 százalék éves növekedést jelent, s 2010 óta a legmagasabb érték.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,45 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
