|
| A békásmegyeri lakótelep panelházai, mögötte közvetlenül a Róka-hegy, a háttérben a Hármashatárhegy (MTI Fotó: Mohai Balázs) |
A hazai lakáspiac immár 5 éve száguld felfelé, sokakban merül fel a kérdés, hogy vajon meddig tarthat még ez a lendület, meddig emelkedhetnek még tovább az árak. A kérdés megválaszolásához a piac keresleti és kínálati oldalát is megvizsgálták a Takarék Index elemzői és arra a következtetésre jutottak, hogy bár lassul a gazdasági növekedés, de továbbra is bővülés várható.
Biztosabb a munkahely
A GDP adatok mellett a lakáspiac keresleti oldalát erősítik a kedvező munkaerőpiaci feltételek is. A munkavállalókért ma már gyakorlatilag harcolnak a cégek, ez pedig idén tovább csökkenti a munkanélküliséget. Mindez azt eredményezi, hogy a lakosság biztosabbnak érezheti munkahelyét, illetve annak elvesztése esetén gyorsan találhat munkát. Ráadásul az elmúlt évek jelentős bérnövekedését követően ismét a jövedelmek emelkedésére lehet számítani. 2019-ben az MNB decemberi inflációs jelentése szerint a lakossági reáljövedelem 3 százalékkal növekedhet, a 2017-2018-as 6,1 százalék után.
|
| 1.ábra. A lakáspiaci keresletet befolyásoló paraméterek alakulása és a lakásárak éves változása (Forrás: KSH, MNB, TAKARÉK Index) |
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a lakáspiac szempontjából fontosnak számító finanszírozási környezet idén is kedvezően alakul. A bankok is szívesen hiteleznek, 2018 január és novembere között mintegy 800 milliárd forint volt a kihelyezett lakáscélú hitelek összege, ami messze meghaladta a 2017-es év számait. A hitelkihelyezésben idén sem várnak csökkenést a szakértők, már csak azért sem, mert a hitelkamatok jelenleg is alacsony szinten állnak, ez pedig továbbra is kedvez az erős keresletnek a lakáspiacon.
A Takarék Index elemzői úgy látják, az állampapír és bankbetét hozamok alacsony szintje idén is sokakat terel majd az alternatív befektetések irányába, így az ingatlanpiac felé, ahol pusztán az árak több mint 10 százalékos éves növekedése is vonzóvá teszi ezt a befektetési módot, mind a használt, mind az újépítésű lakások esetében.
Kevesebb a kiadott engedély
A kínálati oldalt vizsgálva az elemzők megállapították, hogy 2018 első három negyedévében csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest, ami előre vetíti, hogy a következő években alábbhagyhat a lendület a lakásépítési piacon. A novemberi új áfaszabályok szerint a már november 1-én építési engedéllyel rendelkező lakások még az 5 százalékos áfakulcs mellett értékesíthetőek 2023 végéig, a 2018. november 1-et követően engedélyt szerző lakásokra azonban már a 27 százalékos kulcsot kell alkalmazni.
|
| 2. ábra. Az átadott és átadni tervezett vállalkozások által épített lakások száma, valamint a lakáspiaci tranzakciók alakulása Budapesten (Forrás: Budapesti Lakáspiaci Riport, KSH. *a KSH adott első háromnegyedévben átadott lakásszám+a Budapesti Lakáspiaci riport legalább 4 lakást tartalmazó projektben várható átadások az év utolsó negyedévében. ** A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai a legalább 4 lakásos társasházban átadott lakások várható számáról) |
Az újlakáspiacon mindez azt jelentheti, hogy a 2019-es befejezési idejű építkezések egy része a korábbi időbeli korlát eltűnését követően 2020-ra tolódhat át, ennek ellenére az idén is tömegével készülhetnek el új lakások. A használt lakásokból az újba költözések miatt a használt lakáspiacon is növekedhet a kínálat. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a következő években elkészülő lakások jelentős részét már értékesítették, a csökkenő újlakás kínálat miatt pedig, a vásárlók ismét nagyobb számban fordulhatnak a használt piac felé.
Az új lakások árai jelentősen növekedtek az elmúlt években és ez a folyamat idén is kitart részben a költségnövekedések miatt, másrészt a piaci kiegyenlítődés során az 5 százalékkal árult lakások ára 2023-ig fokozatosan beérheti a 27 százalékos áfakulccsal terhelt otthonok árait. Egyértelműen látszik, hogy az áremelkedés a használt piacon is a drágulás irányába hat majd. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például már a bejelentést követően megfigyelhető volt egy felfelé árazási hullám a fővárosi újlakások piacán.
Mit hoz 2019?
Idén a keresleti-kínálati folyamatok támogatják majd a hazai lakásárak további növekedését. A drágulás mértékében azonban némi csökkenésre lehet számítani 2018-hoz képest. A várakozások szerint az ár növekedés az eddigi 10 százalékot meghaladó szint alatt maradhat.
A piacon továbbra is nagy különbségek lehetnek a kisebb és nagyobb települések ingatlanáraiban, ahogy az az elmúlt években végig megfigyelhető volt.
A fővárosban továbbra is az országos átlagnál nagyobb növekedésre lehet számítani az élénk kereslet miatt, annak ellenére, hogy a szakértők szerint már most is a tűréshatár közelében mozognak az árak. Budapesten 10-15 százalék közöttire várják a Takarék Index szakértői a drágulás szintjét. A főváros mellett a nagyobb, jó munkaerőpiaci feltételeket és szolgáltatásokat kínáló települések teljesíthetnek jól.
Az utóbbi két évben jelentősen drágultak, vagy le is hagyták Budapest ingatlanárait az ország egyes városai, például a Közép-Dunántúl, és a Dél-Dunántúl megyeszékhelyei, de az elmúlt hónapokban jól teljesítettek a Nyugat-Dunántúl nagyobb települései is. A megyeszékhelyek közül kiemelkedő volt a drágulás Szekszárdon, Zalaegerszegen és Szolnokon, de a változás mértéke közelítette a fővárosit Egerben, Székesfehérváron és Kecskeméten is.
Az elemzők idén is az ingatlanárak további emelkedését várják a megyeszékhelyek és egyes nagyobb városok, különösen az ipari és más gazdasági beruházások színhelyein. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a községek esetében az országos átlagnál jóval alacsonyabb áremelkedés várható, amely alól csak a jól teljesítő városok agglomerációjában található települések jelenthetnek kivételt.
A KELER rántotta le. 
