Hogyan adózunk 2017-ben? Már tudjuk, kik lesznek a legnagyobb nyertesek

18 munkanap van hátra az évből, de a lényeget még nem tudjuk

Nem lehet elég későre tenni az ilyen sajtótájékoztatókat, a legérdekesebb rész ugyanis most sincs benne az adótörvényekben - kezdte a Mazars háttérbeszélgetését Szmicsek Sándor, a nemzetközi adótanácsadó és könnyvizsgáló cég partnere. A társasági adó és a szociális hozzájárulási adó csökkentése ugyanis még csak most kerül az Országgyűlés elé - bár ma reggel még be sem volt terjesztve. Emellett még egy újabb csomagra is számít a Mazars, ami az adminisztrációs terhek csökkentését célozza majd. Erre szükség is lesz: a fehéredés ugyanis mindig növekvő adminisztrációval jár - a 100 ezer forintot elérő áthárított áfát tartalmazó számlákat jövőre be kell jelenteni az adóhatóságnak, az online kasszákat pedig újabb szolgáltatókra terjesztik ki - említett példákat Szmicsek Sándor.

Az eSZJA (az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet) bevezetése és az adózóbarát adóhatóság fogalma viszont mindenképp üdvözlendő folyamat. Korábban jellemző volt, hogy a szándék vizsgálata nélkül a formai hibákért is büntetett az adóhatóság, most remélhető, hogy valóban a tartalmi elemek felé mozdulnak el az adóvizsgálatok.

Néhány szóban az adóemelésekről

Alapvetően az adócsökkentés irányába mozdult el a kormány, megtartva azt az irányt, hogy a jövedelmeket terhelő adók csökkennek, a forgalmat terhelő adók relatíve nőnek - az áfa kulcsa persze nem változik. Ami a jövő évi változások között adónövelésnek minősül, az egyrészt a cafeteria-rendszer átalakítása, mivel számos korábban kedvezményesen adózó elem magasabb adózású körbe került át. Emellett a minimálbér emelése is az adóemelések körébe sorolható a Mazars szakértője szerint, hiszen értelemszerűen a magasabb bérhez magasabb adóteher is társul.

2017 nyertesei: a nagyvállalatok

A nagyvállalatok számára a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt összességében inkább előny jelentkezik: náluk kevésbé jellemző a minimálbéres foglalkoztatás, így annak emelése nem befolyásolja érdemben a közterheket, az 5 százalékos járulékcsökkentés (27-ről 22 százalékra) viszont mérsékli a költségeket. A pontos feltételek még nem ismertek .- így nem tudni, mennyire lesz alkalmas az eszköz a drasztikus bérköltség-növekedés ellensúlyozására. A 15 illetve 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés mellett a versenyszférától 11 százalékos emelést vár el a kormány.

A társasági adó csökkentése szintén a nagyvállalati szektort érinti pozitívan leginkább, közülük is azokat, amelyek egyébként nem rendelkeznek jelentős adókedvezményekkel - az Audi, a Mercedes effektív adóterhelése például eddig is bőven egyszámjegyű volt, de például a teljes telekom-szektor (élén a Magyar Telekommal) nagy megtakarításra számíthat. A világ egyébként ebbe az irányba, a társaságiadó-csökkentés irányába megy - mondta Szmicsek Sándor.

Akkor most jönnek a külföldiek?

A társasági adó 10 százalék alá vágásával Magyarország erős üzenetet küld a világnak: a gyatra versenyképesség javítása érdekében hajlandó újabb adózásbeli eszközöket bevetni a potenciális külföldi befektetők figyelmének felkeltése érdekében. Ezzel kapcsolatban Szmicsek Sándor azt mondta: a bizalmat sokáig tart megszerezni, de nagyon könnyen el lehet veszíteni. A működőtőke-beáramlás szempontjából az elmúlt években a kormány nem igazán folytatott barátságos gazdaságpolitikát - igaz, ennek ellenére is számos külföldi nagyvállalat továbbra is jelentős szerepet vállal a hazai GDP-termelésben. A társasági adó csökkentésére irányuló lépés pozitív irányba mutat, a bizalom visszaépítése azonban időbe telik. Első körben azok a cégek mozdulhatnak meg az alacsonyabb társasági adó hírére, amelyek vagy alacsony képzettségű munkaerőt igénylő tevékenységet folytatnak, vagy pedig költözésük nem igényli működőtőke mozgatását.

Persze az sem zárható ki, hogy az adómérték csökkentése mögött valami konkrét kormányzati értesülés, ígéret áll egyes vállalatoktól, amelyek 9 százalékért már hajlandóak hozzánk jönni - Szmicsek Sándor emlékeztetett arra, hogy 2015-ben gyakorlatilag egyetlen cég, a GE óriási adóbefizetésének idevonzása miatt alakították át a hazai szabályokat, bár csak később derült ki, hogy ez állt a háttérben. Most sem tudhatjuk, nincs-e valami hasonló, komoly ígéret a tarsolyban.

Meg lehet ezt csinálni három hét alatt?

Miután a politikai döntés megszületett, biztosan lázas szakmai munka kezdődött, az biztos, hogy nem csak egy-két számot kell átírni, számos ponton igazítani kell a szabályokat. Mivel ez nem egy szigorító intézkedés, így a piacon nem okoz zavart a gyors bevezetés, bár elegánsabb lenne, ha szűk egy hónappal a következő adóév előtt a cégek már pontosan tervezhetnének az adó mértékével - mondta H. Nagy Dániel, a Mazars szenior adómenedzsere.

Változások az adózás rendjében

H. Nagy Dániel az adózás rendjéről azt mondta: nagy fundamentális változások helyett inkább finomhangolásról beszélhetünk. Életszerűbb lesz például a megbízható adózói minősítés feltételrendszere és az adóregisztrációs eljárás is. Az "emberarcú NAV" meghirdetése azt jelenti, hogy mostantól az adóhatóság először kérdez, aztán lő - ez egyrészt gesztusértékű, de szemléletváltást is tükröz.

Kisebb, de fontos igazítások

H. Nagy Dániel néhány további elemet kiemelt a változások közül:

• Az eSZJA bevezetésével a "bérből és fizetésből élők" számára a NAV mostantól elkészíti az adóbevallási tervezetet - első körben az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezőknek, de akár postai úton vagy sms-ben is lehet majd kérni, ami a NAV vonatkozásában mindenképp forradalminak nevezhető.
• Kedvező változás, hogy az "ezer éve" 9 forintos kilométerenkénti munkábajárási költségtérítés adómentes határa 15 forintra nő, ami már sokkal közelebb áll a valósához.
• Újdonság az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás bevezetése, ami a munkaerőhiányra kíván egy megoldást kínálni.
• Az egészségügyi hozzájárulásnál is rendet vág a törvényalkotó: kevesebb lesz az adókulcs (kettő marad, 14 illetve 27 százalékos), és a kamatjövedelmek, így a bankbetétek után sem kell majd 6 százalékos eho-t fizetni.
• A kata felső határát 6 millió forintról 12 millióra emelik, miközben az alanyi áfamentesség bevételi határa 6-ról 8 millió forintra emelkedik - erre majd érdemes lesz figyelniük a katásoknak.
• A kiva-használók száma mindössze pár ezer főre tehető, ezért egyszerűbben alkalmazható szabályokat és kedvezőbb belépési feltételeket szabtak meg hozzá.
• A cafeteriában kizárólag legfeljebb 100 ezer forintos pénzösszeg és a SZÉP Kártyára adott juttatás lesz béren kívüli juttatás (összesen maximum 450 ezer forintig).
• A kkv-k beruházásait segítik azzal, hogy a beruházásaik értékét vagy a beruházásokra felvett hitelt (gyakorlatilag) korlátlanul levonhatják adóalapjukból, eltörlik a korábbi 30 milliós határt. A kastélyfelújításoknál pedig a beruházás értékének kétszerese is levonható az adóalapból, 100 millió euróig. Emellett új kedvezményt vezetnek be a startup-vállalkozásokba fektető cégeknél.
• Az EU és az OECD előírásai alapján a szellemi termékekből származó jogdíjak kedvezményeinél szigorítások lépnek életbe, ahogy az ingyenes juttatások is szigorúbb feltételek mellett nyújthatóak. Az ügyletek valós tartalmának vizsgálatának bevezetése egyes értékelések szerint "atombombaként" is hathat, ez azonban szintén egy közösségi irányelv átültetése a hazai gyakorlatba.

Lesz majd egy kis kavarodás a limonádé körül

Bővül az kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások köre: az éttermi vendéglátásban az ételfogyasztás és a helyben készült italok (!) fogyasztása valamint az internetszolgáltatás a 18 százalékos körbe került. 5 százalék lesz jövőre a baromfihús, a tojás és a friss tej áfája is – emelte ki H. Nagy Dániel.