Az egyiptomiak is megjárták az IMF elhajtásával, most kilincselhetnek

Annak ellenére, hogy a politikai feszültség a választásokon nyertes iszlamisták és a hadsereg között továbbra sem szűnt meg, és az utcákon, futballstadionban sem túl régen voltak erőszakos események, az egyiptomi tőzsde az idén bámulatos emelkedést mutatott be. A január 2-i 3680 pontról az EGX 30 index keddre 5046 pontra emelkedett a Bloomberg adatai szerint, ami 37 százalékos növekedés, máskor, másutt egy egész év alatt is sok lenne.

A választások elmúltak, de a recesszió maradt

Pedig az egyiptomi részvényindex tavaly szinte egész évben lefelé csorgott, sőt sokáig a tőzsde is zárva volt. A befektetők, kereskedők, alapkezelők óvatosak voltak az ottani papírokkal szemben a szűnni nem akaró tüntetések, az év végi választások okozta bizonytalanság hatására.

Most azonban úgy vélik, hogy a sikeresen lezajlott, „fair” választások stabilizáló tényezőt jelenthetnek az országban, sőt az egész térségben, ahogy azt szakértők a Reutersnek február elején elmondták. Mások viszont figyelmeztetnek arra, hogy nemcsak a politikai feszültségből maradt elég, de az ország is recesszióban van, és folyik a politikai-gazdasági intézményrendszer újjáépítése.

Az IMF a legeslegolcsóbb

Emiatt is szükséges a kairói kormányzatnak forrásokhoz jutni, különös tekintettel arra, hogy tavaly a politikai bizonytalanságok erősen megcsappantották az adóbevételeket, lyukat ütöttek a költségvetésben és a devizatartalékokban is (az utóbbi június óta kilencmilliárd dollárral, 16 milliárdra csökkent). Egyiptom mindjárt három szervezetnél is kilincsel egyszerre. A Világbanktól és az Afrikai Fejlesztési Banktól 500-500 millió dolláros, az IMF-től 3,2 milliárdos hitelcsomagot kért, pedig az utóbbit egyszer tavaly év közepén visszautasították, mert nem tartották elfogadhatónak a feltételeket.

A baj csak az, hogy a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank hitelei évi 7-8 százalékos kamattal ketyegnének, az IMF hitele pedig 1,5 százalékkal, sőt ezt is megpróbálják most lealkudni 1,1 százalékra. Másrészt a segítség sürgős lenne, az egyiptomiak heteken belül számítanának rá, az IMF legalább két-három hónapról beszél.

Ha nem ad az IMF, adnak a külföldön élő egyiptomiak?

Hussein Hamid Hassan sejk, iszlám jogtudós a Reutersnek kedden azt mondta, az ország kétmilliárd dollár értékben, külföldi devizákban készül a „sukuk” nevű iszlám kötvényeket kibocsátani. Várhatóan több részletben, dollárban vagy euróban, vagy a kettő kombinációjában, és elsősorban külföldön élő egyiptomiakat céloznának meg vele. A kibocsátás időpontja nem ismert, de az országnak sürgős szüksége van pénzre.

A sejk a tudósítás szerint az iszlám pénzügyi világ egyik legnagyobb jogtudósa, az iszlám ugyanis részletesen szabályozza a pénzügyeket, többek között tiltja a kamatszedést. A tavaly februári, Mubarak volt elnök elleni felkelés óta az ország devizatartalékai kevesebb, mint felére csökkentek. A költségvetési lyukakat az állam jelenleg rövid távú állampapírok kibocsátásával drágán, évi 15 százalék körüli hozamszint mellett tudja csak finanszírozni.

ETF-en keresztül könnyebb

Sok más tőzsdéhez és termékhez hasonlóan egyiptomi részvényekhez is hozzá lehet jutni befektetési alapokon keresztül. Bár kifejezetten erre az országra szakosodott ETF csak egy van, több olyan kapható külföldön, amely egy egész régió részeként tartalmaz egyiptomi papírokat.