Borbély László András ÁKK-vezérigazgató szerint sikeres évet zártak, az egyik mutató szerint például átlagosan 2,8-szeres volt az aukciós lefedettség, így az elfogadott mennyiség is nagyobb lehetett, a délutáni nem kompetitív értékesítésen is többet sikerült eladni. A mai aukció is jól sikerült, háromszoros lefedettséggel, 82 milliárd forint feletti eladással.
A bankokról semmit
Bár a bankszektor várható átrendeződése kapcsán sokan szerették volna kérdezni, Töröcskei István, az ÁKK elnöke azt mondta, csak az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kérdésekre készültek, és kérte az újságírókat, hogy másról ne faggassák.
A külföldiek szinten maradtak
Az év során sokáig együtt csökkent a rövid és hosszú állampapírok hozama, majd májustól volt egy trendváltás, amikor felmerült, hogy a Fed szűkít a pénzkibocsátási ütemen – mondta el Borbély. A külföldiek forintállampapír-állománya nyáron tetőzött, majd utána erős ingadozásokkal lényegében stagnált. (Az év egészében minimális, 14 milliárdos csökkenés volt.) A MAX Composite kötvényindex azonban tovább emelkedett, ami jelzi, hogy az állampapírokon jelentős nyereséget lehetett elérni. A külföldiek kezében levő papírok átlagos futamideje négy év felett van, magasabb a piaci átlagnál.
Devizában több lett
A növekvő nettó állampapír-kibocsátást tehát belföldről vásárolták meg, amiben nagy szerepet kapott a lakosság, amely az alacsony kamatok miatt részben állampapírba, részben befektetési alapokba vándorolt. A lakosság kezében levő állampapírok állománya a becslések szerint év végén elérhette az 1800 milliárd forintot – mintegy 700 milliárd forinttal emelkedett –, de a hazai intézmények is aktívak voltak.
A 2012-es évhez hasonló folyamatok eredményeként tavaly is a tervekhez képest komoly többletértékesítés volt az állampapír-aukciókon, 482 milliárd forint értékben. (Az előző évi érték 431 milliárd forint.) Részben a lakosságnak szánt, de inkább intézmények által vásárolt PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) miatt, részben az IMF-hitel visszafizetése miatt nőtt a devizakibocsátás a tervekhez képest.
Több pénz kell, mint tavaly kellett
Idén 985 milliárd forint lesz az úgynevezett finanszírozási igény. A deviza-megújítási szükséglet nagyjából az előző évivel azonos, 5,4 milliárd euró lesz. A lakosság vásárlási kedvének megnövekedése főleg az egy éves Kamatozó Kincstárjegyeknél nyilvánult meg, ezek lejártával 2014-ben sok lakossági papírt kell majd megújítani, pótolni. Összességében a nettó kibocsátási igény 252 milliárd forinttal nagyobb lesz, mint tavaly volt.
Szeretnék tovább mérsékelni a devizaforrások arányát, ehhez már az is hozzájárul, hogy alapvetően a devizát devizából, a forintadósságot forintból újítsák meg. De tervezik azt is, hogy a lejáró devizaadósságok egy részét forintban újítják meg, anélkül, hogy ez a hazai állampapír-piacot különösebben befolyásolná. Mintegy 5,4 milliárd eurónyi lejáró devizaadósságból csak 3,2-3,2 milliárdnyi újulna meg devizában.
A kedves lakosság kedvében járnak
Újfajta állampapír is várható a lakossági piacon, szeretnének egy, a Kamatozó Kincstárjegynél szélesebb körben terített papírt, de hogy pontosan milyet, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Azt Borbély megígérte, hogy idén is maximálisan a lakosság kedvében igyekeznek majd járni kedvező kamatokkal és új termékkel, reklámkampányuk is folytatódik. Kiemelte, hogy a „babakötvény” első értékesítési adatai nagyon jók.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
