Az ÁKK még januárban jelentette be, hogy Magyarország befektetők toborzásával bízta meg a Bank of China pénzintézetet egy jüanban denominált kötvény kibocsátásához. Ennek népszerűsítésére le is zajlott egy kétnapos „non-deal roadshow”, amit az ÁKK sikeresnek is ítélt, ennek ellenére a piaci bizonytalanságokra hivatkozta a kibocsátás végül nem valósult meg az év elején.
|
| Fotó: EPA/Stringer |
Mennyi az annyi?
A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb – például euró vagy dollár – devizakötvények kibocsátása nélkül. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt év végén a kibocsátás felső határát 3 milliárd jüanban határozta meg. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója december közepén azt közölte, hogy Magyarország az idén összesen 312 milliárd forint értékben tervez devizakötvényt kibocsátani.
Nem mi vagyunk az elsők
Nem Magyarország lenne az első, aki jüanban bocsát ki kötvényeket, a világon elsőként Nagy-Britannia rukkolt elő az RMB-ben (renminbi) denominált szuverén kötvényekkel. A 2014 októberében 2 milliárd jüan értékben meghirdetett 3 éves lejáratú kötvényre 5,8 milliárd jüan ajánlatot tettek az elsődleges forgalmazók. A kincstár a túljegyzésre a kibocsátást 3 milliárd jüanra, mintegy 300 millió font-sterlingre emelte 2,70 százalékos hozammal. A kibocsátás főszervezőjeként a Bank of China, a HSBC és a Standard Chartered pénzintézetek konzorciuma működött közre. Legutóbb Dél-Korea bocsátott ki jüankötvényt 2015 decemberében, szintén 3 milliárd jüan értékben, kicsit közelebb pillantva pedig Lengyelország idén márciusban jelentette be, hogy jüankötvény kibocsátásra készül mintegy 300-500 millió dollárnak megfelelő értékben, a pontos paraméterekről azonban majd csak április végén döntenek.
Mit gondol erről Kína?
A kínai jegybank (People's Bank of China, PBOC) 2015 októberében, Londonban bocsátotta ki Kínán kívül első jüankötvényét Hszi Csin-ping államfő első hivatalos nagy-britanniai látogatása alkalmából. Az 5 milliárd jüan értékben meghirdetett egy éves lejáratú kötvényre összesen 30 milliárd jüan ajánlatot tettek a befektetők. A túljegyzés 3,1 százalékra szorította le az egy éves lejárat 3,3 százalékos piaci hozamát. Az akkori kibocsátás szervezésében az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) és a HSBC működött közre.
A csúcsszezon előtt jött a friss elemzés. 
