Jövőre a rögtönzés lesz a lényeg az ország finanszírozásában

Már korábban, a negatív kilátások miatt számítani lehetett arra, hogy Magyarország minősítése BB lesz, így amely külföldi befektető az utóbbi időben hazai állampapírokat vásárolt, nagy valószínűséggel olyan alapba tette, amely BB minősíítést is megenged. Ezért nem számítunk rá, hogy a mostani leminősítés miatt jelentős eladásokat fognak végrehajtani - mondta Borbély László András vezérigazgató.helyettes az ÁKK év végi tájékoztatóján. A Moody's leminősítése nyomán sem változott jelentős mértékben a  külföldiek állománya, akik a papírok legfőbb vásárlói.

Mindig a piaci helyzet alapján

A pénzpiaci válság tapasztalatai alapján a jövő évi finanszírozási terv a piaci keresletre rugalmasan reagáló kibocsátási politikán alapul – derült ki az ÁKK szokásos év végi sajtótájékoztatóján. A terv fő eleme, hogy teljes mértékben a piacról tudja magát finanszírozni az állam. A válság előtt alkalmazotthoz – de a jelek szerint az ideihez képest is – rugalmasabb magatartást fog gyakorolni az ÁKK. Az államkötvény-aukciós naptárban nincsenek is előre meghatározott lejáratok, a futamidőket és mennyiségeket a piaci jelzések alapján később fogják meghatározni. Egyébként ugyanúgy aukciónként három sorozat meghirdetése várható, és főként 3, 5 és 10 éves papírokat, esetenként 15 éveseket kínálnának fel, valamint havonta egyszer változó kamatozású papírt is.

Sok félreértés jelent meg az államháztartással kapcsolatban a sajtóban – mondta Borbély László András vezérigazgató-helyettes. Egy-egy sikertelen aukció például nem azt jelenti, hogy senki sem akar magyar állampapírt venni, inkább csak azt, hogy a kibocsátó és a vevők hozamelvárásai éppen különböztek egymástól. Azóta változtattak is a kibocsátási renden, rugalmasabbá vált az értékesített mennyiség menet közbeni módosítása. A kötvényaukciókon az idén például egyharmaddal több papírt adtak el, mint amennyit meghirdettek.

Magas az adósság, de még csökken

Az állam bruttó adóssága november végén 21 426 milliárd forint volt, ami részben a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása, részben pedig a decemberben lejáró kétmilliárd eurós adósság előfinanszírozása miatt ilyen magas – közölte az ÁKK.

Az év végéig ez vérhatóan csökkenni fog, elsősorban a devizalejárat miatt. Ha 299,4 forint lenne az euró, akkor év végével 20 500 milliárd lenne az adósság, ami nominálisan 450-500 milliárdos emelkedés, az GDP-hez viszonyított arányt tekintve viszont 1,5 százalékpontos mérséklődés lenne. Az euró árfolyamának emelkedése önmagában 3,5 százalékponttal növeli az adósságrátát az előző évhez képest. A forintban fennálló adósság az idén várhatóan 399 milliárd forinttal csökken.

Szépen van még a nyugdíjpénzekből

Lehet, hogy fantasztának néznek minket, de a jól bevált, 2011-es módszereket szeretnénk alkalmazni. Ha a körülmények az ideihez hasonlóak lesznek, teljesíthető a terv – mondta el Borbély László András. A biztonságos, kellő tartalékokkal rendelkező finanszírozásra törekszenek. A nyugdíjpénzekből fennmaradó vagyon még mindig jelentős tartalékot jelent a költségvetésnek, ennek elemeit fokozatosan tovább értékesítenék.

A lejáró devizaadósságot devizában, a forintot forintban újítanák meg, és a korábbinál nagyobb szerepet szánnak a lakossági állampapír-értékesítésnek. Vissza szeretnének térni a '90-es évekhez, amikor a jelenleginél sokkal nagyobb volt a hazai kisbefektetők aránya a finanszírozásban. Ehhez új termékeket is szeretnének bevezetni a lakosság számára, és aktívabb marketingtevékenységet szeretnének végezni.

Forintkötvényeké a világ

A következő évben a 643 milliárdos nettó állampapír-kibocsátásból annak 95 százaléka, összesen 613 milliárd forint a forintpiacon valósul majd meg. Ebből 566 milliárdot kötvényekből, 11 milliárdot kincstárjegyekből, 36 milliárdot lakossági papírokból szeretnének összehozni, de ha a lakosság vételi kedvét sikerül felélénkíteni, akár többet is.

Külföldi tulajdonban lévő állampapírok állománya

az elmúlt 1 évben (milliárd forint)

A leminősítés következménye elvileg az lehet, hogy a befektetők eladják részesedéseiket. A Templeton egyik alapja, amely 2,43 százalékot tart hazai kötvényekben, átlagosan BB- minősítésű portfóliót tart, így neki például nem kell eladnia papírjait. November 23-ától, a Moody's leminősítése óta a hazai állampapírok mennyisége alig változott – mondta el Borbély László András. Ezért az S&P leminősítésétől sem várnak ilyen hatást. Nagy valószínűséggel már olyan fejlődő piaci alapokban vannak a magyar papírok, amelyek elbírják ezt. Általában a piac értékítélete szokta megelőzni a hitelminősítőket - tette hozzá.