|
| MTI Fotó: Marjai János |
Idén magas volt a kereslet az államkötvények és a lakossági állampapírok piacán, ezért ezen két állampapír-fajta kibocsátását növeltük. A tavaly év végi 38-ról idén jelentősen, 32 százalékra csökken a devizaadósság aránya – mondta el Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, aki reméli, hogy nemsokára alá tudnak majd menni a korábbi, 2003-as, 24 százalékos rekordszintnek is.
A lakossági állampapírok állományában 900 milliárd forintos, több mint 30 százalékos volt a nettó növekedés, ami minden előzetes várakozást felülmúlt. Ez részben a kedvező termékeknek, részben a többi befektetés alacsony kamatának köszönhető.
Elég lesz egymilliárd euró
Az aukciókon közel háromszoros volt a lefedettség. A külföldi befektetők forint állampapír-állománya csökkent az év során, ez azonban más feltörekvő országokkal szemben kevésbé érintett bennünket. Az államadósság egészének finanszírozási kockázata csökkent, így válik lehetőség az olcsóbb finanszírozás – mondta el Barcza.
Az adósságkezelés három célja jövőre a csökkenő államadósság, a növekvő belső, főleg lakossági finanszírozás, és a devizaadósság csökkenő aránya. Ha minden jól megy, és jövőre is jó év lesz a lakossági állampapírok értékesítésében, akkor csak kisebb devizakötvény-kibocsátást fognak jövőre rendezni, várhatóan egymilliárd euró körüli összegben.
27 százalék lehet az arány jövőre
Egyébként 4,8 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, ebből 1,5 milliárd az Európai Bizottságtól felvett hitel. Ismét szóba került a kínai jüanban történő kibocsátás is. (Ezt azonban szintén fedeznék euróra, mint a korábbi dollárkötvényeket, így ez valójában "szintetikus eurókibocsátás" lenne.)
A lejáró devizaadósság nagy részét így forintban újítanák meg. Már idén is a befolyó többlet forintösszegek egy részét a devizaadósságok csökkenésére fordították. Jövő év végére így 27 százalékra is csökkenhet a devizaarány.
Csökken a nettó finanszírozási igény
Az úgynevezett nettó finanszírozási igény, az a friss összeg, amit be kell vonni jövőre, csökken, 762 milliárd forint lesz. Ez különböző módosító tételek miatt összesen 1008 milliárd forintnyi nettó állampapír-kibocsátást jelent. (A bruttó jóval magasabb, hiszen az év közben lejáró értékpapírokat is meg kell újítani.)
A korábbi kötvény-visszavásárlások, csereaukciók miatt egyébként jövőre viszonylag kevés forintkötvény jár le, amelyet meg kéne újítani, ez is segíti a deviza kiváltását.
Számos kriptovaluta-vállalat igyekszik a hagyományos tőzsdékre, az IPO-k azonban nem garantálják a sikert, a részvényárfolyam emelkedését, sőt. 
