|
| A G20-ra érkező Donald Trump amerikai elnök és felesége (Fotó: EPA/JUAN IGNACIO RONCORONI) |
Ma kezdődik a kétnapos G20-as csúcs Argentína fővárosában. Az amerikai és az orosz elnök az utolsó hírek szerint mégsem tartja meg az eredetileg két órásra tervezett találkozóját. Trump azzal érvelt, hogy mivel Oroszország nem adja ki az elfogott ukrán hajókat és tengerészeket, a találkozó okafogyottá vált.
Pattanásig feszült
A világ vigyázó szemei azonban ez alkalommal a kínai és az amerikai elnök találkozójára fókuszálnak. Ez nem véletlen, hiszen Washington és Peking kapcsolatai jelenleg feszültebbek, mint bármikor a kétoldalú kapcsolatok 1979-es normalizációja óta. Kína washingtoni nagykövete a héten depresszióval és közvetve akár katonai összeütközéssel riogatott, ha nem lesz áttörés a két fél között.
Márpedig az elmúlt napok kijelentései tükrében bizony csekély az esélye, hogy Trump elhalasztaná a 200 milliárd dollárnyi kínai árukra kivetendő vámemelést 10-ról 25 százalékra jövő év elejétől. Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló tegnap kijelentette, hogy a jelenlegi kínai 40 százalékos vámtétel az amerikai autókra felháborító, emiatt Washington is fontolóra veszi a jelenlegi 27,5 százalékos importvám 40 százalékra emelését. Egyúttal azt is jelezte, hogy az amerikai elvárásokra a kínai fél még nem adott érdemi választ, a kínai iparpolitika pedig komoly károkat okoz az amerikai gazdaságnak. Ennek alapján az USA nem lesz hajlandó a kompromisszumra a szombat esti Trump-Hszi megbeszélésen, Kína viszont jelezte, hogy csak olyan megállapodásra hajlandó, amelyben mindkét fél enged.
Trump tanácsadói körében egyre erősödik az érzés, hogy felesleges megegyezni Kínával, mert úgysem tartják be annak pontjait. Ez vonatkozik Hszi elnök azon korábbi ígéretére, miszerint Peking befejezi az államilag folytatott kiber-kémkedést amerikai cégek ellen. Ennél még szélesebb fronton a Fehér Ház azzal vádolja Kínát, hogy semmibe veszi a szellemi jogvédelmet, erőltetett technológia-transzfert hajt végre a Kínában befektető amerikai cégeknél és piactorzító támogatásokat ad az állami vállalatainak.
Előzni tilos!
|
| Káncz Csaba |
Trump Amerikájából nézve Peking ’Made in China 2025’ iparpolitikai programja egy olyan államilag támogatott technológia-fejlesztő és hírszerző stratégia, amelynek keretében Kína a mesterséges intelligencia (AI), a robotika és gén-manipuláció terén átvenné a globális vezetést. Az utóbbi napokban Washington nem véletlenül szólította fel szövetségeseit, hogy a Huawei távközlési céget (amelyet a kínai néphadsereg egy tisztje alapított), zárják ki a közbeszerzésekből. Ezt az USA mellett Ausztrália és Új-Zéland már megtette.
Amerikai nyomásra Nagy-Britannia és Németország is egyre jobban vonakodik a Huawei 5G rendszereit alkalmazni, miután ez Washington szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az önvezető autók korszakában például minden mozgást ellenőrizhetne majd a kínai kormány, illetve blokkolhatja is a rendszerek működését. Egy 2017-ben bevezetett kínai hírszerzési törvény szerint ráadásul minden kínai állampolgárnak és cégnek bárhol a világon kötelessége segíteni a titkosszolgálat tevékenységét.
Frissítés: cikkünkre a Huawei is reagált, erről itt olvashat >>
Káncz Csaba jegyzete
15 ezer ilyen szerződést kötöttek eddig. 
