Múlt pénteken és szombaton zajlott le Szófiában a tizenkettedik kereskedelmi és befektetési csúcs Kína és a Kelet-Közép Európai országok között, ismertebb nevén a „16+1” csúcstalálkozó. A Peking és Washington között kirobbant kereskedelmi háború árnyékában térségünk országainak óvatosnak kell lenniük a motivációk és a vélt sikerek megfogalmazásában. Peking nyomulása Délkelet-Európában erős aggodalmat vált ki a kontinens nyugati részén, hiszen itt olyan kis államokról van szó, ahol még mindig erős korrupció, egyidejűleg Oroszország és Törökország is igyekszik befolyáshoz jutni.
A kínai adósság-csapda
Fennáll a gazdasági függés veszélye is, hiszen a kínai hitelek a Balkánon olyan államokba áramlanak, amelyek csak korlátozottan tudnak pénzhez jutni a nemzetközi tőkepiacokon. Ha pedig képtelenek törleszteni az adósságot, Kína ráteheti a kezét az infrastruktúra érintett elemeire, ahogy az már Sri Lankán, Pakisztánban és Pápua Új-Guineában megtörtént. Egy közelmúltbeli tanulmány Montenegrót már azon országok között sorolja föl, amelyek különösen ki vannak téve ennek a kockázatnak.
|
| Káncz Csaba |
A mostani szófiai csúcson több, mint 250 kínai cég és régiónkból 700 cégvezető képviseltette magát. De a régió több országa szerint a kínai retorikai nyomulásnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Elképesztően kevés projekt valósult meg ténylegesen kínai tőkéből, 2017 végéig csupán egy híd Szerbiában és sztráda-szakasz Macedóniában.
Az EU-n belül feszültséget szül, hogy miközben a 2004-ben csatlakozott országok és Görögország örül a friss kínai tőkének – és gyakran Kína mellett szavaznak a dél-kínai politikai vita kapcsán -, Németország egyre kevésbé örül Peking nyomulásának, ezért az eurózónán belül korlátozná a kínai befektetéseket a csúcstechnológiai szektorokban. Berlin szerint Kína egyenesen az ’oszd meg és uralkodj’ elvet követi a Balkánon és Közép-Európában.
Hogy ez hová vezethet, az megmutatkozott már 2016-ban, amikoris az EU tervezett nyilatkozatát – főként magyar és görög követelésre – felvizezték, pedig három napig folyt a vita, hogy keményen oda kell szólni Pekingnek a Dél-Kínai-tenger ügyében. Ám a közlemény végül meg sem említette Kínát. A kelet-európaiak közül többen szintén a kínaiak mellett lobbiztak, amikor arról volt szó az unióban, hogy átláthatóbbá kell tenni a kínai cégfelvásárlásokat, illetve beruházásokat - Magyarország például nem írta ki közbeszerzésre a Budapest-Belgrád vasút rekonstrukcióját.
A Budapest-Belgrád vasúti pénznyelő
S noha Budapest nagy politikai szívességeket tesz Pekingnek, a kínaiak nincsenek még az első 10 külföldi befektető között sem Magyarországon. A júniusban véglegesített és soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal esetében már korábban megírtuk, hogy a tucatnyi sebből vérző, több száz milliárdos projektet vizsgálva úgy tűnik, mintha a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.
Mindeközben a Reuters értesülései szerint idén Budapesten lobbizott egy francia-német tárgyalódelegáció, hogy távolodjon a magyar kormány Kínától, de visszautasították őket. Mindez egybeesik azzal, hogy az USA és Ausztrália már kizárja a kínai telekommunikációs cégeket a közbeszerzéseokből, megakadályozandó a technológiai zsákmányszerzést. Berlin, Washington és Canberra radikálisan új hozzáállása természetesen nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a katonai- és polgári hírszerzés radikális megerősítése mellett döntött.
Káncz Csaba jegyzete
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
