4p
Peking több szomszéda gyanakodva fogadta az új Selyemút gigaprojekt megindítását. A szakértői körökben mind Brüsszelben, mind Budapesten rendkívül vitatott Belgrád-Budapest vasútvonal építése is megtárgyalásra került Pekingben. A tucatnyi sebből vérző, több száz milliárdos projektet vizsgálva úgy tűnik, mintha a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Pont azokban az órákban, amikor a német kancellár és az új francia elnök meghirdette az újabb Berlin-Párizs tengelyt és az Unió mélyebb integrációját, a magyar miniszterelnök Pekingből szórta kárörvendő jóslatait az általa hanyatlónak és arrogánsnak tekintett Nyugat felé. Bár a kormányzat több éve meghirdetett keleti nyitása komoly kereskedelmi bukás, Orbán tudja, hogy az EU újonnan megalapítandó kemény magjába már akkor sem kapna meghívást, ha erre szándéka lenne.

A keleti nyitás az a magyar kereskedelmi és geopolitikai stratégia, amely felkeltette euró-atlanti szövetségeseink politikai bizalmatlanságát, miközben a despotikus irányítású államokkal összességében csökkent a kereskedelmi forgalmunk az elmúlt években.

Arccal az OBOR felé

Az ’Egy övezet, egy út’ (OBOR) kínai kezdeményezés hétfőn lezárult első nemzetközi fórumán több mint 100 nemzet képviseltette magát Pekingben. Kína több szomszédja azonban távolságtartással kezelte az új Selyemút felavató eseményét, olyannyira, hogy India egyetlen kormányhivatalnokot sem küldött az eseményre.  Az indiai stratégákat komolyan zavarja az a kínai gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó (China-Pakistan Economic Corridor), amely Nyugat-Kínából indulva halad Pakisztán egyik kikötőjébe.

A színfalak mögött Moszkva is bizonyos fenntartásokkal él. A Kreml ugyanis az OBOR egyik fő színterének számító Közép-Ázsiát a saját hátsó udvarának tekinti, és nem szívesen enged át regionális befolyást Pekingnek. A Nyugat is egyelőre három lépés távolságból figyel: nem véletlen, hogy sem az amerikai, sem a német, sem a japán első számú politikai vezető nem tisztelte meg az eseményt. Az EU sem állt ki a kínai megaprojekt mellett, mivel hiányolja az átláthatósági, fenntarthatósági és közbeszerzési eljárásbeli garanciákat.

Kinek az érdeke a Belgrád-Budapest megaprojekt?

A szakértői körökben mind Brüsszelben, mind Budapesten rendkívül vitatott Belgrád-Budapest vasútvonal építése is megtárgyalásra került Pekingben. A kínai sajtó kiemeli, hogy a megaprojekt pénzügyi támogatása is megvitatásra került, ami – tegyük hozzá – már 2013 óta napirenden van.

Káncz Csaba

Hszi Csin-ping elnök nagyra értékeli Magyarország keleti nyitás politikáját, mert az remekül illeszkedik Kína új Selyemút politikájába, a terjeszkedés egyik hídfőállásaként – írja a lap.

Nos, az addig nagyon is érthető, hogy milyen kínai globális geopolitikai érdekek hajtják a vasútvonal építését, de mi az üzlet ebben hazánk számára?

Az eddig megismert tervek szerint ugyanis Peking kifizettetné velünk az óriásberuházás teljes költségét, 467.5 milliárd forintot - sőt elvárják, hogy azt kínai cégek építsék, és kínai mozdonyok és kocsik szállítsanak rajta. Holott ebből az összegből a fél magyar vasutat fel lehetne újítani, beleértve a szárnyvonalakat is. Peking ráadásul nem vállal garanciát a szállítási mennyiségekre.

Az EU Bizottság illetékesei februárban a Financial Timesnak úgy nyilatkoztak, hogy elsősorban a beruházás pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálják, emellett Brüsszelnek aggályai vannak azzal kapcsolatban is, hogy a beruházás során megsérthették az uniós szabályokat azzal, hogy nem írtak ki közbeszerzést.

Ebben hol van a magyar érdek?

Az is világos, hogy Pekingnek égető szüksége van egy nagyobb referenciamunkára az EU-n belül, és az OBOR keretében a balkáni útvonalon hatolhatnának be áruikkal Európába. De az még nem világos, hogy vajon szállítanak-e majd árut a szerelvények a visszafelé tartó úton is? Az is közismert tény, hogy maguk a vasútvonalak - szemben az autópályákkal - önmagukban nem vonzzák a gyárakat, de még a logisztikai központokat sem.

Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy a hazai kormányzat titkosította a megaprojekt megvalósíthatósági tanulmányát – amelyet egyébként információink szerint két hét alatt fércelt össze egy konzorcium. A Figyelő korábbi számítása szerint az áruforgalom függvényében - napi 4,4 vonattal számolva - 2400 év (!) alatt térülhet meg a beruházás. Környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, miközben a vonal természetvédelmi területeket is érint. Egészen úgy tűnik tehát, mintha ebben a tucatnyi sebből vérző mega-projektben a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet októberi konjunktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:35
Az elemzők által vártnál sokkal jobban javult a befektetők hangulata, bár még mindig borúlátátó az euróövezeti Sentix GmbH gazdaságkutató intézet hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Megvertük az európai uniós átlagot kiskereskedelmi fronton
Imre Lőrinc | 2025. október 6. 12:12
Az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom nőtt júliushoz képest, az Európai Unióé stagnált.
Makro / Külgazdaság Sosem látott modell, új holdingba tömörül a hazai védelmi ipar
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 11:00
A 4iG csoporthoz tartozó 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az állami tulajdonú N7 Holding három fontos megállapodást írtak alá, amelyek célja, hogy létrehozzák Magyarország első, állami és magántőke bevonásával működő védelmi ipari holdingját. A projekt célja, hogy egyetlen szervezetbe fogják össze a hazai hadiipar meghatározó szereplőit, növelve ezzel a magyar védelmi technológia versenyképességét és exportlehetőségeit – olvasható a közleményben.
Makro / Külgazdaság A forint is segített: rég nem látott szinteken a használtautó-import
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 10:45
Óriási lendületben a piac, de a géppark nem tud érdemben fiatalodni.
Makro / Külgazdaság Ez már látványos: megint csökkennek az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:26
Csökken a Brent, örülhetnek a hazai autósok.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor nagy fordulatra utalt a kata ügyében
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 09:01
A KATA-adózás kiszélesítéséről egy podcastban beszélt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Visszatért az élet a boltokba, de azért ez még nem áttörés
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 08:30
A kiskereskedelmi forgalom augusztusban az előző év azonos időszakit 2,4 százalékkal, a júliusit pedig 0,8 százalékkal haladta meg.
Makro / Külgazdaság Ez aztán meglepetés: csökkentek a kgfb-díjak
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 08:05
Az idén több mint félmillió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötöttek az autósok a Netrisknél, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az autókra vonatkozó kgfb-szerződések átlagdíja eközben 3 százalékkal mérséklődött.
Makro / Külgazdaság Itt vannak az újabb 3 százalékos hitel részletei
Privátbankár.hu | 2025. október 5. 15:49
Egy és 250 millió forint között lehet felvenni.
Makro / Külgazdaság A szomszédból kaphatnak erős riválist a „magyar” elektromos autók
Privátbankár.hu | 2025. október 5. 09:49
Évi 50 ezer darab gördül majd ki a zsolnai gyárból a KIA új modelljéből, Magyarországon is erős eladásokat várnak tőle.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG