Brexit: most akkor Armageddon lesz vagy Kánaán?

Brexit-ellenes és Brexit-párti tüntetők a brit parlament előtt Londonban. EPA/ANDY RAIN

„Kérem, ne higgyenek a Brexit-pártiak őrültségének, amely azt bizonygatja, hogy úgysem fogjuk elvinni innen a hatalmas gyárainkat, és mindig itt maradunk.”

Így kommentálta a BBC-nek Tom Enders azokat a híreket, miszerint egyre nagyobb az esélye a no deal Brexitnek – tehát annak, hogy az Egyesült Királyság március 29-én megállapodás nélkül távozik az EU-ból. (A politikai patthelyzetről szóló anyagunkat itt olvashatja.)

Fájdalmas döntések

A világ egyik legnagyobb repülőgépgyártójának, az Airbusnak a vezére egyúttal szégyennek nevezte, hogy a cégek még mindig nem tervezhetnek Brexit ügyben. Figyelmeztetett: ha valóban a no deal forgatókönyv valósul meg, akkor a vállalat az Egyesült Királyságra nézve "nagyon fájdalmas döntéseket” hozhat. Habár a nagy gyáraikat nem tudják azonnal áttelepíteni, a jövőbeni befektetéseiket már máshová irányíthatják át.

„Nagyon sok olyan ország van, amely szívesen venné, ha ő gyárthatná az Airbus repülőgépek szárnyait.”

Enders összességében úgy véli, hogy a Brexit lerombolhatja azt az évszázados fejlődést, amit az oktatásban és a kutatásban elértek.

A cégnek jelenleg 14 ezer alkalmazottja van az Egyesült Királyságban. Közülük hatezren a walesi Broughtonban dolgoznak, ahol a repülőgépek szárnyait állítják elő.

Kezelhetetlen következmények

A napokban a megállapodás nélküli brexit súlyos gazdasági kockázataira figyelmeztetett Carolyn Fairbairn, a 190 ezer céget képviselő Brit Iparszövetség vezérigazgatója is. Szerinte az EU-tagság rendezetlen megszűnése gazdaságilag "kezelhetetlen" következményekkel járna.

Idézte a Nemzetközi Valutaalap becslését, amely szerint no deal esetén a brit GDP hosszú távon 5-8 százalékkal maradna el attól az értéktől, amelyet további EU-tagság esetén elérhetne. A Bank of England szintén úgy véli, hogy a brit hazai össztermék akár nyolc százalékkal is zuhanhat.

Adam Marshall, a Brit Kereskedelmi Kamara igazgatója pedig szintén arra figyelmeztetett, hogy a „no deal Brexitet” mindenképp el kell kerülni.

De mi szól mellette?

A Brexit (és főleg a no deal Brexit) gazdasági veszélyeiről tehát már sok elemzés látott napvilágot a sajtóban. Ugyanakkor – főleg a Brexit-pártiak között – vannak olyan vélemények is, miszerint ezek az aggodalmak túlzottak, valódi céljuk pedig esetenként az, hogy félelmet gerjesszenek a lakosság körében, és kikényszerítsenek egy újabb népszavazást.

Boris Johnson volt külügyminiszter, a korábbi Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány vezéralakja a no deal Brexitet például WTO-Brexitként emlegeti arra utalva, hogy ebben az esetben „csak” annyi történne, hogy a Világkereskedelmi Szervezet szabályai szerint zajlana tovább a kereskedelem a britek és az uniós tagországok között. Ez első körben vámok bevezetését jelentené, amiket azonban később lehetne csökkenteni, vagy el is lehetne törölni.   

Visszanyert szabadság

Johnson szerint a kilépés egyik nagy gazdasági előnye a szabadság: szabadon köthetnének például nagy kereskedelmi egyezményeket más országokkal – úgy véli, hogy ezt a mostani Brexit-megállapodás nem engedélyezi.

A volt külügyminiszter az előnyök között említette azt is, hogy nem kellene többé igazodni az uniós szabályokhoz, például a pénzügyi szolgáltatások, a környezetvédelem, a mesterséges intelligencia-kutatás vagy éppen a robotika területén.

„Visszaszerezzük az ellenőrzést a jogalkotásunk felett, így a brit cégek és vállalkozók szabadon fejleszthetnek, és nem lesz többé olyan kockázat, hogy eleget kell tenniük a brüsszeli direktíváknak, amelyeket a brit versenytársakat visszaszorítani igyekvő lobbicsoportok ösztönöznek.”

Új egyensúly

Hasonló módon érvelt a Brexit mellett John Longworth. A Brit Kereskedelmi Kamara egykori igazgatója – egyben a Leave Means Leave Brexit-párti lobbicsoport egyik alapítója – a Guardianben megjelent 2017-es cikkében azt írta: hagyjuk abba a panaszkodást, mivel a kilépés „hatalmas gazdasági előnyökkel” jár majd.

Longworth a többi közt ezzel érvel:

- ha a Brexit után eltörlik a vámokat (egyoldalúan vagy szabadkereskedelmi tárgyalások révén), akkor az élelmiszerek ára akár negyven, a ruházati cikkek ára pedig akár húsz százalékkal is csökkenhet (azt nem fejti ki, hogy ezt az állítást mire alapozza – a szerk.)

- ez megnöveli a fogyasztói költéseket, és így segíti az inflációt és a gazdaságot

- a Brexit napjáig aláírásra kész kereskedelmi egyezményeket és deregulációs programot kell kidolgozni

- új egyensúlyt kell teremteni a gazdaságban; a Brexit jelentette szabadság révén, az uniós befizetések megszűnése nyomán felszabaduló pénzekből segíteni kell az exportra termelő brit kkv-kat, valamint oktatásba és kutatásba kell fektetni

- a meddő (kereskedelmi) tárgyalásokba nem szabad sok energiát fektetni, inkább ki kell használni a szabadság jelentette előnyöket, azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság egy „vibráló, szabadon kereskedő, vállalkozó nemzetté” válhat

A DHL profitálna, de...

Érdekes módon a napokban a világ egyik legnagyobb logisztikai cégének, a DHL-nek a főnöke is azt mondta, hogy a vállalata rövidtávon profitálna a megállapodás nélküli Brexitből. Frank Appel szerint ugyanis az ő feladatuk éppen az, hogy „menedzseljék a komplex szituációkat” – márpedig a no deal egy ilyen helyzetet jelentene.

Igaz, Appel hozzátette: hosszútávon sem a szigetország, sem az EU nem jár jól a Brexittel. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a no deal Brexitet végül sikerül elkerülni.

A DHL az Egyesült Királyságban 54 ezer embert foglalkoztat, és már kész tervei vannak arra az esetre, ha az ország megállapodás nélkül távozik az EU-ból.