Delphoiban sem jósoltak a görögöknek úgy, mint most

Dől a pénz, de mire?

A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank a görög kormány kérésére márciusban vállalta, hogy Görögországban is befektetéseket hajt végre. Ebből az okból kifolyólag most először Görögország is szerepel a friss prognózisban, amelynek kiadását a grúz fővárosban összehívott éves közgyűlésének nyitónapjára időzítette az EBRD.

Az EBRD és Görögország a közgyűlés alkalmából írt alá hivatalosan egy öt évre szóló beruházási megállapodást, amelynek alapján Görögország évente 500 millió friss tőkéhez juthat.

Szép lehet a jövő

A londoni székhelyű pénzintézet stagnálást jósol a görög gazdaságnak az idei évre, jövőre 0,8

százalékkal, 2017-ben pedig 2 százalékkal bővülhet a görög hazai össztermék (GDP). Ezt az előrejelzést azonban arra alapozták a szakértők, hogy a görög kormány megállapodásra jut nemzetközi hitelezőivel, amelyek így folyósítanák a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak.

"Ezek az előrejelzések teljes mértékben érvénytelenné válnak, ha Görögország nem törleszti államadósságát, ellenőrzést vezet be a tőkemozgásokra, korlátozná a banki betétek felvételét vagy adósleveleket, egyfajta belső virtuális valutát vezetne be a nyugdíjak vagy a közalkalmazotti bérek kifizetésére" - hívta fel a figyelmet az EBRD, amely szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulásának esetében Görögország valószínűleg ismét egy mély recesszióba zuhan.

Nem csak a görögöktől félnek a befektetők

A 2008 végén kezdődött recesszió hat éve alatt a görög GDP egynegyedével csökkent. A gazdaság tavaly kapott ismét erőre: három egymást követő negyedévben is növekedett, majd a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal, az idei első három hónapban pedig 0,2 százalékkal csökkent.

"Az üzleti bizalmat nagy mértékben csökkentette az a félelem, hogy Görögország fizetésképtelenné válik és nem tudja törleszteni külső államadósságát, vagy szélsőséges esetben akár kilép az euróövezetből" - mutatott rá az EBRD, amelynek vezető közgazdásza, Hans Peter Lankes elismerte, hogy az euróövezet ugyan jobb helyzetben van, mint néhány éve, ám a Görögország és a szomszédos országok gazdasági kapcsolatai szorosak.

Görögország mellett a nemzetközi pénzintézet aggódik Közép-Európáért is. Egy új görög válság komorrá teheti Közép-Európa kilátásait egy olyan pillanatban, amikor a régió, élén Lengyelországgal ismét dinamikusan fejlődik, köszönhetően a nagyvonalú európai monetáris politikának és az olajárak csökkenésének - emlékeztetett az EBRD, amely nem rejtette véka alá, hogy nincs szüksége egy katasztrofális forgatókönyvre annál inkább sem, mivel a "történelmi" működésterepe, a volt szovjet köztársaságok, súlyos időszakon mennek át az ukrán válság következményeként.