A hazai feldolgozóipari termelés nagyjából harmadát adó járműgyártásban gyorsult az ipari termelés növekedési üteme, hiszen júliusban 35 százalékos emelkedést mértek az előző év azonos hónapjához képest. Első látásra úgy tűnhet, hogy a jelentős ugrás annak köszönhető, hogy az autógyárak nyári leállásának időpontja idén eltért a tavalyitól – ezzel kapcsolatban ugyanakkor Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Privátbankár.hu kérdésére elmondta, hogy ez a tényező körülbelül a növekedés feléért felelős csak, és ténylegesen nagyot ment az ipar júliusban.

Az elmúlt hónapokban sokat lehetett hallani arról, hogy hamarosan jelentős lassulás jöhet a magyar járműiparban, ám az elemző szerint egyelőre itthon még nem jelentek meg az EU-s folyamatok, és a kedvező hazai környezet dominál, így nem látszik a beharangozott visszaesés, azaz az Equilor összességében még így is robosztus növekedéssel számol.  Ugyanakkor a negyedik negyedéves adatok esetén valóban várható némi lassulás a növekedésben, ez egyrészt a magasabb bázis hatásának, másrészt a globális folyamatoknak lehet betudható – tette hozzá Varga Zoltán.

Augusztusban gyengébb számok jöhetnek

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kommentárjában úgy fogalmazott, hogy a részletes adatok szerint a járműgyártás játszotta a főszerepet a júliusi bővülésben.

Az elemző úgy véli, hogy a kiugró növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy az idén a tavalyitól eltérően alakultak a nyári leállások. Németh Dávid szerint éppen ezért augusztusban a júliusihoz képest gyengébb számok jöhetnek az iparból.

Az elemző általánosságban elmondta, hogy a magyar ipar teljesítményét az idén két egymással ellentétes hatás befolyásolja. Egyrészt a külföldi kereslet, különösen az eurózónáé lanyhult, ez pedig visszafogja az ipari exportot. Másfelől viszont az elmúlt években több gyárberuházás kezdődött a magyar piacon, amelyek folyamatosan megkezdik és fokozzák a termelést, ez pedig pozitív hatással van az ipari teljesítményre. Egyelőre az utóbbi tényező ellensúlyozza a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi keresletet – emelte ki.

A K&H is úgy véli, hogy az év hátralévő részében lassulhat az ipari dinamika, de az év első hét hónapjában elért lendületes fejlődés miatt az idén összességében 5,5-6 százalékos növekedést érhet el az ágazat. A jövő évi teljesítmény pedig nagyrészt attól függ, hogy mennyire lesz tartós a keresletcsökkenés a nemzetközi porondon, ezen belül az eurózónában.

Mi a helyzet a többi alágazatnál?

• A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 4,1 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 44 százalékkal bővült, ugyanakkor a híradástechnikai berendezés gyártása 17,3 százalékkal visszaesett.
• Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 7,6, míg a második legjelentősebb italgyártás 15,4 százalékkal bővült. Két alágazatban csökkent mindössze a termelés: a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 17,1, a csekély súlyú dohánygyártásban 7,3 százalékkal.
• A termelés volumene nőtt a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában 6,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 2,4 százalékkal.
• Az ipari átlag feletti mértékben növekedett két kisebb súlyú alág: a villamos berendezés gyártása 13,5, míg az egyéb feldolgozóipar 17,8 százalékkal bővült.
• A legnagyobb mértékben, 7,9 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás csökkent az export kedvezőtlen alakulása miatt.