|
| Leszbosz szigetén (Fotó: UNHCR) |
A múlt héten 566 segélykérő érkezett a görög Leszbosz, Számosz és Chiosz szigeteire. Ez háromszorosa a március első heteihez képest: míg akkor átlagosan napi 35 ember érkezett, múlt csütörtök óta ez naponta több mint 100-ra emelkedett. A görög hatóságok azon tanakodnak, hogy vajon az utóbbi napok szélcsendes tavaszias időjárása az Égei-tenger térségében okozhatta-e a megugrást.
Török fenyegetőzés, görög impotencia
Athénban azonban nő az aggodalom, hogy a török hatóságok az embercsempészeknek újra szabadabb mozgásteret adtak. Az Erdogan-kormányzat az áprilisi népszavazási kampány tüzében az elmúlt napokban többször fenyegetőzött azzal, hogy az egy éve megkötött EU-török menekültmegállapodást felmondják. Ebben a törökök kötelezettséget vállaltak arra, hogy az illegálisan Görögországba érkező menekülteket és migránsokat visszaveszik.
A múlt héten maga Erdogan kérdőjelezte meg az egyezséget, kijelentve: „Miféle megegyezés a visszavételről? Azt el is felejthetitek!” Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter és Ömer Celik Európa-miniszter is ezzel fenyegetőzött. Bár hozzá kell tenni, hogy a megegyezés egy éve alatt mindössze 900 embert szállítottak vissza a görögök a törököknek. Ennek legfőbb oka a csigalassúságú görög bürokrácia a menekültekkel kapcsolatban.
Bolgár megerősített kerítés
De ha a török fél most a zsilipeket kinyitná, akkor újra indulna a dráma. A török hivatalos adatok szerint a parti őrségük tavaly 37 130 menekültet tartóztatott fel a török felségvizeken és akadályozta meg az átkelést. De múlt héten az elmérgesedő EU-Ankara kapcsolatok miatt Szülejman Szojlu belügyminiszter így fenyegette meg Brüsszelt: „Ha akarjátok, havonta küldünk 15 ezer menekültet. Az majd ledönt titeket!”
Ezek a fenyegetőzések különösen Bulgáriában váltottak ki komoly nyugtalanságot. A hétvégén mind a bolgár belügyminiszter, mind a védelmi miniszter meglátogatta a török határkerítést. Ognijan Gercsikov miniszterelnök pedig magasabb szintű biztonsági előírásokat rendelt el azon a határszakaszon.
|
| Káncz Csaba |
Német kiürült számla
A görög szigeteken is nő az aggodalom. A hivatalos adatok szerint jelenleg 14 ezer ember vár a szigeteken arra, hogy a hatóságok feldolgozzák a kérelmüket. Ezek az emberek csak a feldolgozás után utazhatnak tovább – vagy küldik őket vissza Törökországba, ha nem kapnak menedékjogot. Az újonnan érkezetteknek csupán 20 százaléka származik a háború sújtotta Szíriából és Afganisztánból. A túlnyomó többség afrikai és ázsiai országokból érkezett migráns, akik főként gazdasági okokból akarnak az EU-ba jutni és így nemigen van joguk a menekült-státuszra.
A német kormányzat belső előrejelzése 2020-ig összesen 3.6 millió menekült és migráns érkezésével számol Németországba. Az anyag azzal kalkulál, hogy 2016 és 2020 között évente átlagosan félmillió menekültet és migránst venne át az ország. Jens Spahn pénzügyi államtitkár pedig kijelentette, hogy a központi költségvetés rekordtöbbletéből elköthető rész nem maradt, mert minden pénzt a menekült-krízis finanszírozására tett félre a berlini kormány. Ebből a többletből fizeti ki Berlin a szükségintézkedéseket Németországban és a krízis-övezetekben, tette hozzá Spahn.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
