Törökország az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i népszavazás után átgondolja az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatait, és meghozza a szükséges döntést - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, egy erdőgazdálkodási rendezvényen.
Az államfő kifejtette: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással fenyegetni. Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.
Fasiszta Európa?
Ömer Celik török EU-ügyi miniszter egyik március elején tett nyilatkozatában úgy fogalmazott: Törökország az EU tagja akar lenni, de attól függ, melyik Európáról van szó. Ha a fogalom alatt Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető vagy Geert Wilders holland bevándorlásellenes politikus Európáját értjük, akkor Törökország nem szeretne az unió részévé válni - jelezte Celik. Erdogan felszólalásában ismét fasisztának nevezte Európát annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár korábban arra kérte a török elnököt, hogy tartózkodjon a második világháborút idéző kifejezésektől.
Erdogan az utóbbi hetekben gyakran bírálja élesen, s nevezi rendszeresen nácinak vagy fasisztának Európát, mert a közelmúltban Hága és Berlin visszautasította, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében.
Sok múlik a törökökön
Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében tavaly március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta.
A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy különösen a július 15-ei puccskísérlet óta a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.
Továbbra is tart a leszámolás
Az államfő kedden azt is leszögezte: Törökország nem fogja engedni területén az ügynöki tevékenységet. Szavaival Erdogan a Bild német újság február végén letartóztatott törökországi tudósítójára, Deniz Yücelre is utalt, akit korábban német ügynöknek minősített.
Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint kedden 20 törökországi tartományban tartott rajtaütéseket a rendőrség a júliusi hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban. Az ügyészség 265 ember ellen adott ki elfogatóparancsot, közülük 60-at már őrizetbe vettek a hatóságok. Az érintettek állítólag kapcsolatban állnak az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával, amelyet Ankara az államcsínykísérletért felelőssé tesz. A gyanúsítottak között van a mozgalom több vezető tisztségviselője és regionális képviselője is.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
