Ezért aggódik Varga - ne felejtsük, mi az orosz szankciók célja

A mezőgazdaság és az autóipar miatt aggódik Varga

A miniszter felidézte, hogy a magyar mezőgazdaságnak napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz importtilalom. 

Hozzátette, ha Oroszország az autóimportot is korlátozza, az - elsősorban a német autópiacon keresztül - a magyar iparra is kedvezőtlen hatással lesz.

"Egyetértek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének javaslatával, amely szerint szükség volna a magyar-orosz gazdasági vegyesbizottság összehívására és annak megtárgyalására, hogyan lehet a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatokat életben tartani" - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy ez a gazdaság alapvető érdeke.

Többet akar Varga Brüsszeltől    

Varga Mihály felidézte: az Európai Bizottság bejelentette, hogy 125 millió euró értékben direkt támogatást biztosít azoknak a zöldségtermesztőknek, akiknek romlandó terményeik vannak.

"A magyar gazdaságot ennél komolyabb veszteség is érheti, ezért szükségünk van arra, hogy ne csak a mezőgazdaságban, hanem az iparban, a feldolgozóiparban vagy az építőiparban is kompenzálják a veszteségünket" - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Miért van szükség a szankciókra?

Varga Mihály szerint a másik kérdés, hogy az Európai Unió átgondolja-e az Oroszország elleni szankciókat, szükség van egy ilyen megbeszélésre - jelentette ki. 

A Privátbankár Hoffmann Tamás, nemzetközi jogászt kérdezte arról, hogy miért van szükség a gazdasági szankciókra. Hoffmann Tamás elmondta, hogy a második világháború óta a nemzetközi jog központi normája, amit az ENSZ Alapokmánya is rögzít, az államok közötti erőszak tilalma, és ebből következően az erőszakos területszerzés, annexió, tilalma. Jóllehet az erőszak sajnos nem tűnt el, de az államok közötti nyílt fegyveres összecsapások száma a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent, és Irak kivételével egyetlen állam sem állította, hogy joga lenne más állam területét elcsatolni.

Emiatt különösen súlyos jogsértés a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzeni, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani, és a jövőben bármilyen jogellenes lépésre készen áll, ha azzal vélt érdekeit elősegítheti. A nemzetközi közösségnek ebben a szituációban aligha van más választása, mint gazdasági szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot a jogkövető magatartásra. Rövidtávon ugyan jelentős gazdasági hátrányokat okozhat a szankciók végrehajtása, de hosszabb távon jóval nagyobb veszteséget okozna egy szabályok nélküli, kiszámíthatatlan nemzetközi környezet, ahol bármelyik állam következmények nélkül rúghatja fel kötelezettségvállalásait - tette hozzá a szakértő.