Az új török elnöki palota (Wikimedia Commons)

A tőkepiacok a bizonytalanságot nem jól tűrik, ez lehet az oka annak, hogy a török líra a péntek estihez képest nagyjából öt százalékos esésben is volt az euróhoz képest a hétvégi választások után. Az euró/líra árfolyam 2,9567-ről 3,1146-ig is felrepült kora reggel, ami öt százalékos, a devizapiacokon ilyen rövid idő alatt szokatlan mértékű elmozdulás. Jól jelzi, hogy a piacokat meglepetésként érte a török elnök ekkora mértékű leszereplése. Fél tízkor 3,091 volt az árfolyam.

„Erdogannak benyújtották a számlát” – írja a német Handelsblatt.com címoldalon, kiemelt (breaking) hírként. A sok török vendégmunkást foglalkoztató, illetve letelepedett török származású polgárokkal rendelkező ország erre a témára nyilván különösen odafigyel.

Kétharmaddal repült volna az alkotmány

Az adatok szerint Erdogan nemhogy nem szerezte meg az általa áhított kétharmadot, de 40,7 százalék körüli eredményével koalícióra is kényszerül majd. (2011-ben 50 százalék körül teljesített.) Amennyiben kétharmada lett volna, átírta volna az alkotmányt, a politikai rendszert, és prezidenciális rendszert vezetett volna be, ahol az elnök kezében komoly hatalom van.

Ahogy a németek is írják, az, hogy Erdogan pártja, az AKP nem szerzett kétharmadot, nagyon is jó hír a török demokráciának. Erdogan, „minden törökök elnöke” kifejezetten diktatórikus allűröket mutatott az utóbbi időben. Óriási palotát építtetett magának, még az a platyka is elterjedt, hogy a WC-ülőkék aranyból vannak.

Népszavazást sem tud kiírni

Nagyon agresszíven belenyúlt a választási kampányba és igyekezett az ellenzéket lejáratni. A törökök többsége azonban elutasította a túlhatalmat már a választást megelőző közvélemény-kutatásokban is – emlékeztet rá a Handelsblatt.com.

Az AKP a remélt 367 helyett csak 258 parlamenti mandátumot szerzett az 550-ből. Ha 330 helye lenne (60 százalék), akkor legalább népszavazást írhatna ki az alkotmány megváltozatásáról, de ez sem sikerült.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung Erdogan eddigi legnagyobb politikai vereségéről beszél. „Ez egy új korszak kezdete” – írják egy másik cikk címében. A prezidenciális rendszer ezzel valószínűleg lekerül a napirendről.