Javaslat, utasítás
A lengyel kormánygép, amely a katyni áldozatokról való megemlékezésre szállította az ország és a hadsereg vezetőinek színe-virágát, alkalmatlan időjárási helyzetben próbált meg leszállni a szmolenszki, egyébként alig használt, ezért modern eszközökkel el sem látott repülőtérre. A légiirányítók azt javasolták, szálljanak le más, biztonságos repülőtéren, de hát az több száz km-re lett volna, így a magas rangú vendégek késtek volna az ünnepségről. A legvalószínűbb magyarázat az volt, hogy a pilótákat utasították a gépen, hogy mindenképp szálljanak le.
Annak idején voltak bizonytalan részletek, leginkább az, hogy valaki benntartózkodhatott a pilótafülkében a leszállás, majd a lezuhanás idején, márpedig ott olyankor senkinek semmi keresnivalója nem lett volna. Ha pedig ott volt, valaki, csak a magas rangú utasok egyike lehetett, hisz más nem utazott a gépen. Akár egy katonatiszt, netán a légierő tisztje, akinek nem mertek ellent mondani a pilóták, még kevésbé merték volna kiküldeni a pilótafülkéből, pedig a szabályok szerint ez lett volna a kötelességük.
Alkalmatlan repülőtér, ócska repülő
Azt mindenesetre tudjuk, hogy sűrű köd volt, azt is, hogy a szmolenszki repülőtérnek semmilyen berendezése nem volt, ami a vakleszállást lehetővé teszi. A Tupoljev-154-es szovjet gép sem volt épp egy modern darab, így azon sem voltak olyan kifinomult műszerek, amelyek annak idején már minden valamirevaló utasszállítón természetesek voltak. Nem is értjük, hogy a büszke és többnyire oroszellenes mindenkori lengyel vezetés miért üzemeltetett egy régi, elavult, üzemanyagfaló szovjet típust kormánygép gyanánt, miközben már a nemzeti légitársaság, a LOT is rég kidobta ezeket.
Nem nyugszanak
Most, hét évvel az események után a lengyel vádhatóság közölte, hogy új bizonyítékaik vannak, miszerint két orosz légiirányító és egy harmadik személy, aki az irányítótoronyban tartózkodott, felelős a balesetért. Azt nem mondták, hogy szándékos cselekménnyel vagy csak gondatlansággal vádolják őket, mindenesetre a lengyel hatóságok szeretnék kihallgatni a három orosz személyt. Annak idején ugyan felmerült, hogy a légiirányítók zavaros utasításokat adtak a közvetlen leszálláskor, de ezt az eredeti vizsgálat nem találta gondatlanságnak, mivel a légiirányatók határozottan kijelentették, hogy leszállásra alkalmatlan a reptér, és ezek után hárult rájuk olyan feladat, amiről előre jelezték hogy megoldhatatlan.
Böszmeségek
A mostani vádaskodás nem az első. A tragédiában elhunyt elnök ikertestvére, korábbi miniszterelnök, most pedig a kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynsi felvetett már olyan változatokat, hogy a tragédiáért Donald Tusk akkori miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök együtt felelősek, de a The Washington Post szerint olyan vádak is elhangzottak környezetéből, miszerint a repülőn bomba volt, vagy hogy az oroszok mesterségesen készítettek ködöt a repülőtér körül. Ez már csak azért is abszurd, mert még ha eszébe is jutna ez valakinek, arra nem számíthatott volna, hogy egy felelős pilóta le is száll abban a ködben.
Emellett megvádolták Donald Tuskot, hogy egyrészt nem vigyázott eléggé a gép biztonságára (mintha ez az elnök feladata lenne), másrészt hog nem megfelelően vizsgálta ki a tragédiát, sőt együttműködött Putyinnal, ezzel hazaárulást követett el. Itt csak az a bökkenő, hogy egy külföldön lezuhant gép ügyét hogy máshogy lehetne megfelelően kivizsgálni, mint az adott ország hatóságaival való szoros együttműködéssel?
Árokásás
Mindebből az látszik, hogy kegyetlen árokásás zajlik a lengyel politikai erők között, és ennek részeként az erősen nacionalista és fanatikusan oroszellenes kormánypárt mindenáron ki akarja kezdeni Donald Tuskot, aki azóta sikeres vezető európai politikus lett. Ennek eszközeként felbolygatják ezt a repülő-ügyet is, kihantolják a halottakat, robbanóanyag maradványokat keresnek rajtuk, ami a lengyel társadalom nem kis részében visszatetszést kelt. Az oroszok pedig nyilván nem fogják Lengyelországba küldeni a légiirányítókat (ahogy mi sem küldtük Zágrábba Hernádi Zsoltot), mivel kevés az esélye, hogy elfogulatlanul kezelnék őket.
Főként Kína, Dél-Korea és Tajvan volt a célország. 
