Ursula von der Leyen az októberi EU-csúcson Brüsszelben. EPA/OLIVIER HOSLET

Újabb fontos állomáshoz érkezik az uniós politika szerdán: az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szavaz majd az új Európai Bizottságról Strasbourgban, és az előzetes várakozások szerint jóváhagyja azt.

Az utolsó ütközet

A voksolás előtt Ursula von der Leyen bemutatja végleges csapatát, majd ismerteti programját. Végül vita és szavazás következik.

Mindez azután vált lehetővé, hogy az elmúlt hetekben az EP szakbizottságai meghallgatták és jóváhagyták az uniós biztosokat – három tagállamtól új biztosjelöltet kértek –, a módosított névsort pedig tegnap a tagállamok kormányai is hivatalosan elfogadták.

Amennyiben az EP plenáris ülése is zöld jelzést ad a von der Leyen-bizottságnak, akkor az december elsején megkezdheti működését. Ez egy hónapos csúszást jelent, hiszen az új bizottságnak november elsején kellett volna hivatalba lépnie az eredeti tervek szerint.

Búcsú a tankoktól

Szerdán tehát egy hosszú folyamat végére kerülhet pont.

Ursula von der Leyen hétgyermekes családanyát, egyben az akkori német védelmi minisztert idén július elején jelölte az Európai Tanács az Európai Bizottság elnöki posztjára, miután az uniós kormány- és államfők – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – megfúrták a két nagy pártcsalád csúcsjelöltjét, Manfred Weber néppárti és Frans Timmermans szocialista jelöltet. Von der Leyent július közepén kis többséggel, de megszavazta az EP is, miután a politikusasszony a plenáris ülésen ismertette  programját. (Erről részletesen itt olvashat.)

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke szeptemberben bemutatta biztosjelöltjeit, akiknek többségét átengedték az EP szakbizottságai, a magyar, a román és a francia jelöltet viszont megbuktatták. Trócsányi Lászlót, az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterét összeférhetetlenségre hivatkozva kaszálták el.  

Van másik!

Az új Európai Bizottság magyar tagja végül Orbán Viktor második számú jelöltje, Várhelyi Olivér lesz. A tapasztalt diplomata az elmúlt években a brüsszeli magyar Állandó Képviseletet vezette, a jövőben pedig a bővítés- és szomszédságpolitikáért felel majd uniós biztosként.

Várhelyi a jogi bizottság meghallgatásán elsőre átment, a külügyi bizottságban azonban írásban „pótvizsgáznia” kellett. Alkalmasságát szakmai múltja alapján senki sem vonta igazán kétségbe, ugyanakkor liberális és baloldali körökben komoly kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz képes majd függetleníteni magát Orbán Viktor miniszterelnöktől, és mennyire tudja hitelesen képviselni az uniós értékeket a magyar kormány jelöltjeként.

Magát adja

Az akkor még biztosjelölt az Orbán-kormány minősítésétől konzekvensen tartózkodott EP-meghallgatásán, ugyanakkor többször is kiemelte: nem a magyar kabinetet, hanem önmagát képviseli, uniós biztosként pedig egyetlen kormány által sem hagyja majd magát befolyásolni, hanem az Európai Bizottság képviseletében, az uniós érdekeket figyelembe véve  fog dolgozni.

Nem fog kötni vagy befolyásolni egyetlen ország egyetlen kormányfőjének és egyetlen kormány egyetlen képviselőjének egyetlen nyilatkozata sem

- erősítette meg később írásban is.

Várhelyi Magyarország ötödik uniós biztosa Balázs Péter, Kovács László, Andor László és Navracsics Tibor után.

Beintettek a britek

Az új Európai Bizottságnak egyébként nem lesz brit tagja, miután a Boris Johnson vezette brit kormány annak ellenére sem volt hajlandó biztost jelölni, hogy az ország hivatalosan még EU-tagállam, és az uniós jog alapján ez kötelessége lenne.

A britek ellen még kötelezettségszegési eljárás is indult, de ez sem hatotta meg őket, amin annyira nem is csodálkozunk.

A brit huzavona  ugyanakkor már nem oszt, nem szoroz – ettől függetlenül az immár „csonka” Európai Bizottság december elsején megkezdheti működését.

Jegyzetünket a témában itt olvashatják: Szimpla csuklóztatás Várhelyi megakasztása, videókommentárunkat pedig itt tekinthetik meg: