Itt van Matolcsyék eszköztára, hogy munkára fogják az országot
A jegybank által összeállított versenyképességi program a munkaerőtartalék mozgósítására is több intézkedési javaslatot tett, melyek zöme anyagilag csábítaná munkára a nehezen foglalkoztatható személyeket.
 |
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitóbeszédet mond az MNB szakmai könyvsorozatának legújabb, Bankok a történelemben: Innovációk és válságok című kötetének ünnepélyes bemutatóján (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Úgy tűnik, a munkaerőtartalék mozgósításának egyik kiemelt hazai eszköze az anyagiakban rejlik - igaz ez mind a kormány, mind pedig a jegybank szakértőinek látásmódjára. A csütörtökön közzétett MNB-s versenyképességi programban javasolt intézkedések zöme is anyagi ösztönzőként jelenik meg.
A jegybanki szakértők szerint a piac számára tartalékot
- a közfoglalkoztatottak,
- a regisztrált munkanélküliek,
- a külföldön élő magyarok,
- vagy az inaktívak hátrányos csoportjai (alacsony képzettségűek, szülőképes korú nők, nyugdíj körüliek, fiatalok) jelentik.
Az MNB-nél úgy vélik, a hátrányos helyzetű csoportok aktivitásának növelése elsősorban az adórendszer eszközein keresztül valósulhat meg. A mozgósításban ugyanakkor szerepe van az atipikus foglalkoztatási formák ösztönzésének, a külföldön élők hazavonzásának sikere pedig a hiányszakmák bérfejlesztésén és a külföldi toborzáson múlhat. A két legnagyobb tartalékot a közfoglalkoztatottak és a nyugdíj körüliek jelentik, akik segítségével 2030-ig a jegybank várakozásai szerint 250 ezer fővel is nőhet a versenyszektor foglalkoztatottsága. Ezt pedig a következő intézkedések segíthetik.
A jegybank egyrészt azt javasolja, hogy a versenyszférában elhelyezkedő közmunkás bérét egy meghatározott ideig fizesse az állam, ha a munkaadó még legalább ugyanannyi ideig vállalja a foglalkoztatását. Hasonló jellegű támogatás jelenleg is létezik bérköltség-támogatás formájában. Az MNB tovább növelné a különbséget a közmunkás bér és a minimálbér között, miközben a közfoglalkoztatotti bér már így is épp, hogy meghaladja a minimálbér felét. Úgy vélik, ez is ösztönözné a versenyszférába való átlépést a másodlagos munkaerőpiacról. A nyugdíjas dolgozók esetében eltörölnék a munkajövedelem felső határát, ami jelenleg a minimálbér 18-szorosa, vagyis évi 2,682 millió forint.
A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását támogatnák azzal, hogy a Munkahelyvédelmi Akciótervet (MAT) kiterjesztenék a FEOR 9-es főcsoportján kívül eső alacsony képzettségű, alacsony jövedelmű, vagy más, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalókra. Az akcióterv kedvezményét a munkavállalói járulékokra is kiterjesztené a jegybank, főleg a fiatal, nyugdíjhoz közel állók és szülőképes korú női munkavállalókra. Ezzel pedig automatikusan nettó bérnövekedés lenne elérhető esetükben.
Jelenleg egy dolgozó a bruttó béréből
- 10 százalékos nyugdíjjárulékot,
- 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot
- és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot fizet.
Utóbbit az MNB szakértői anticiklikussá tennék, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliség növekedése esetén a járulék mértéke alacsonyabb lenne, míg a munkanélküliség csökkenése esetén a dolgozóbb magasabb járulékot fizetnének a bruttó bérükből. Ez független javaslat a járulékkedvezménytől.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv részéve tennének egy szektorspecifikus kedvezményt is, ami a gazdaság fehéredését szolgálná. A feketemunka aránya jelenleg is az építőiparban a legmagasabb, a dolgozók 30 százalékát nem jelentik be ebben az ágazatban a munkaadók. A célzott szektorspecifikus kedvezménynek köszönhetően vonzóbbá válna a legális munkavállalás, ami ugyan érdemben nem jelentene plusz munkaerőt a piac számára, a statisztikát a fehéredés révén viszont tovább tudná javítani.
A nyugdíj előtt állók, vagyis a 55 évnél idősebb munkavállalók után érvényesíthető kedvezményt a kormány idén kivette a Munkahelyvédelmi Akciótervből, ennek ellentételezésére irányuló javaslatot is megfogalmazott a jegybank. Úgy vélik, szükséges lenne egy rájuk vonatkozó, akár kisebb költségvetési hatással járó ösztönző bevezetése az adórendszerben. Példaként az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételét nevezik meg.
A jegybanki szakértők javaslataik között kitérnek az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzésére is, a távmunkás, részmunkaidős foglalkoztatás aránya Magyarországon hagyományosan alacsony. Ennek növelése nagyban tudná támogatni például a kismamák, a nyugdíjasok visszatérését is a munkaerőpiacra. Az MNB szerint továbbra is érdemes különféle pályázatok útján ösztönözni az atipikus foglalkoztatási formák bevezetését, ezt azonban a "potyautas magatartás és a morális kockázatok elkerülése érdekében szükséges megfelelően monitorozni".
Az atipikus foglalkoztatással összefüggő javaslat az MNB részéről a sérülékeny csoportokban a munkaidő célzott csökkentése is, ami egy célzott ösztönzőként jelenne meg. Úgy vélik, az alacsonyabb jövedelmű, illetve szociálisan hátrányos csoportok munkakínálati rugalmassága az átlagosnál magasabb, így ezen célcsoportok munkavállalása várhatóan számottevően növekedne a különböző pénzügyi ösztönzők hatására".
A jegybanki szakértők azzal kalkulálnak egyébként, hogy a fiatalok körében nagyjából 200 ezres, a nyugdíjazáshoz közel állók és a szülőképes korú nők körében 140 ezres lehet a tartalék nagysága. Plusz rajtuk kívül ott vannak még a külföldön élő magyarok is, akik létszámát a KSH 260-350 ezer környékére teszi. Vagyis összesen a 600 ezer főt is meghaladhatja a munkaerőtartalék nagysága. A kormányzati célként is megfogalmazott 5 millió dolgozó eléréséhez szinte a teljes tartalékot mozgósítani kellene, ami nem kis feladatnak tűnik.
A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:
- Elárulták Matolcsyék, hogyan tennék rendbe az egészségügyet>>>>
- Matolcsyék nagyon akarják, hogy több diplomás legyen Magyarországon>>>
Itt van, hogyan csábítanák haza a magyarokat Matolcsyék>>> - Matolcsyék több nyugdíjat adnának a gyerekeseknek >>>>
- Negatív adóval segítené a gyerekvállalást az MNB>>>
Címlapon
Kemény belépőkkel nyit Boris Johnson
A határellenőrzés szigorítása, az egészségügy fejlesztése, több pénz az elhanyagolt régióknak – sajtóértesülések szerint ezek lesznek az új Johnson-kormány prioritásai a Brexit végrehajtása mellett. A parlamenti képviselők beiktatása már holnap megkezdődik. Johnson kormányzása ugyanakkor rögtön médiacsatával indul: a miniszterek bojkottálták a BBC egyik műsorát.
- Új számítások – még több magyar dolgozóra lesz szükség Ausztriában?
- Mély válságban a muszlim világ, ki bontaná a gyűlölet falát?
- Már megint csődbe ment egy bank
- Nincs több idő - üzenték a kórházi beszállítók a kormánynak
- Beütött a kedvezményes lakásáfa-pánik: az utolsó pillanatban elkezdtek izomból fizetni az emberek
- Kemény belépőkkel nyit Boris Johnson
- Orbán folytatja a balkáni hódítást, helyzetben a NER-barát cégek
- A cégeknek a járművek tulajdonlása egyszerűen nem gazdaságos
- Állampapír? Nem mindegy hol vesszük!
További cikkek
-
Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak
Már az online játékok gyártói, a nagy multinacionális cégek is egyre komolyabban veszik a veszélyt, ami a gyerekekre leselkedik a virtuális térben. Tovább
-
Van aki ellenáll az oroszok legédesebb fegyverének
A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 2022 után már nem vesz földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól, az energiahordozót Norvégiából, az euróövezetből, az Egyesült Államokból és Katarból szerzi majd be. Tovább
-
Tényleg meghülyültek a britek? És mi a titka Boris Johnsonnak? A hét sztorija
Elsöprő fölénnyel nyerte a Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban, ezért az ország szinte biztosan kilép majd az EU-ból. De most csúnya populisták győztek vagy bátor szabadságharcosok? Tényleg hülyék a britek vagy csak mások nem bírják elfogadni a külön utas politikát? És miért lett ekkora sztár Boris Johnsonból? Videókommentár. Tovább
-
Milliárdokat focizott össze magának a Fradi
Hogy anyagilag mennyire jövedelmező kijutni az európai porondra a hazai csapatoknak, akkor derül ki igazán, ha néha-néha valamelyik NBI-es gárda főtáblára focizza magát. Tovább
-
Csak félig örült Orbán Viktor a brüsszeli klíma-megállapodásnak
Nem győztünk, de esélyt teremtettünk a későbbi győzelemre – így foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök a ma zárult EU-csúcs fejleményeit klímavédelem ügyében. Brüsszelben az uniós tagállamok vezetői – köztük a magyar kormányfő – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Az egyetlen ellenkező Lengyelország volt. A csúcson szó volt a Brexitről is. Tovább
-
Bejelentették az amerikai-kínai megállapodást
Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Kína vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, az Egyesült Államok pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot. Tovább
-
A skótok inkább Nagy-Britanniából lépnének ki, nem az EU-ból
A brit parlamenti választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unióban akar maradni - mondta péntek délután Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Tovább
-
Jobban a pénzváltók körmére nézne az MNB
Ez is a része az új, 2025-ig szóló felügyeleti stratégiájának. Tovább
-
Hektikus tendencia: hogy áll a magyar építőipar?
Idén októberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 20,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
EU-csúcs: megállapodtak a klímacélról, mégsincs teljes egyetértés
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Tovább
-
A párizsi klímaegyezmény halott – interjú Dorosz Dávid főpolgármester-helyettessel
Az igazi problémát a végtelenül igazságtalan, neoliberális kapitalizmus modellje jelenti. Tovább
-
Johnson: én nem akartam decemberi választást, de történelmi jelentőségű lett
A konzervatívok a pénteken kora reggelig beérkezett eredmények szerint elérték az abszolút többséghez minimálisan szükséges alsóházi mandátumszámot, de a prognózis ennél is jóval nagyobb tory többséget valószínűsít. Tovább
-
Fordulat jöhet a kereskedelmi háborúban: Trumpék kitaláltak valamit
Washington és Peking közel áll egy korlátozott kereskedelmi egyezmény megkötéséhez. Tovább
-
Történelmi győzelmet aratott Boris Johnson, megvalósulhat a Brexit
Boris Johnson kormányfő pártjának kényelmes többsége lesz a parlament alsóházában. Mindez azt jelenti, hogy január végéig valóban megvalósulhat a Brexit. Tovább
-
Nyakunkon a technológiai hidegháború?
Egyre közelebbinek tűnik az internet kettéhasadása a két nagyhatalom által ellenőrzött területekre. Tovább
-
Kiderült, hogy mennyibe került a forint bankjegyek cseréje
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) négy-öt milliárd forintot költött rá. Tovább
-
A jövő évre csúszhat a kórházak adósságának rendezésére
Időről időre óriási adósságot halmoznak fel a korházak, most ismét fojtogató ennek a szintje. Gyulyás Gergely ennek rendezéséről azt mondta, hogy csomagban vizsgálja a kérdést a kormány. Tovább
-
Gyulyás Gergely lesöpörte a szochó-módosítását
Elakadhatnak a jövő évi bértárgyalások, Gulyás Gergely szerint nincs elég idő a szochó-módosítás előkészítésére. Tovább
-
Jelentős koreai beruházások jönnek Magyarországra
Szijjártó Péter dél-koreai tárgyalásán több komoly beruházásról is egyeztetetett, a miniszter bejelentése szerint ezek keretében hetvenmilliárd forintnyi dél-koreai beruházás érkezik Magyarországra. Tovább
-
Öthetes csúcson a forint, megvan a szaúdi herceg álma
Enyhe emelkedéssel nyugtázták a tőzsdék a Fed szilárdnak ígérkező kamatpolitikáját, a magyar és lengyel index bőven átlag felett teljesít. Megvan az új OTP-rekord, az euró/forint pedig öt hete nem járt 330 alatt. Négy fontos tudnivaló a mai tőzsdenapra. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
