"A kínai szándék Európa támogatására, hogy megbirkózzon a szuverén adósságválság okozta problémákkal őszinte és komoly" - hangoztatta Ven Csia-pao Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács elnöke és Jose Manuel Barrosó, az Európai Bizottság elnöke jelenlétében, újságírók előtt.
Van Rompuy üdvözölte Kína szándékát, amire korábban - Angela Merkel február eleji látogatásakor - némileg konkrétabban utalt, vagyis, hogy megfontolja befektetéseit európai szuverén kötvényekbe, részvételét az ideiglenes euróövezeti mentőalapban (EFSF) és az azt felváltó euróövezeti stabilitási mechanizmusban (ESM), illetve támogatását a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül.
"Arra számítunk, hogy a nagymértékben eladósodott országok megerősítik költségvetésük konszolidációját, csökkentik a hiány kockázatát" - húzta alá ugyanakkor a kínai kormányfő azzal, hogy országa reméli, az EU hamarosan belső megegyezésre jut, meghozza a politikai döntést, és a nemzetközi közösségnek tisztább és erősebb üzenetet küld politikai válaszait illetően.
Gyümölcsöző kapcsolat
Jose Manuel Barroso az üzleti csúcs plenáris ülésén elmondott beszédében kulcsfontosságúnak nevezte a Kína és az EU közötti kapcsolatokat. Emlékeztetett arra, hogy a két fél közötti kereskedelmi kapcsolat 1992-ben szinte alig létezett, míg 2011-ben meghaladta a 560 milliárd eurót.
Európa megsegítése nem ajándék, hanem érdek
Az EB elnöke utalt rá, a két gazdaság szorosan összefonódott, s miközben méltányolta Kína készségét a segítségre, megjegyezte: Európa talpra állásában és a világ pénzügyi stabilitásában Kína is érdekelt.
"Meghatározó, hogy kapcsolatunk annak ellenére tovább bővüljön, hogy a növekedés globálisan lelassult" - állapította meg Barroso, hozzátéve, hogy a két gazdaság központi pillére a globális gazdasági lendületnek.
A csúcstalálkozóról 31 pontos közös közleményt adtak ki, amelyben egyebek mellett - most először - utalnak a piacgazdasági státus (MES) kérdésének átfogó módon történő, mielőbbi rendezésére. Az EU még nem ismerte el Kína piacgazdasági státusát, amit Peking igen rossz néven vesz, s rendre felhánytorgat Brüsszelnek.
A 14. Kína-EU csúcstalálkozót eredetileg tavaly októberre hívták össze Tiencsin (Tianjin) városba, de az EU vezetőinek kérésére elhalasztották. A mostani tárgyalások eddig ismert eredményeit tekintve nem született áttörés, sok kérdésben nem közeledtek az álláspontok; sem az EU két vezetője, sem a kínai kormányfő nem mutatott elégedettséget.
Kínai segítség: Európa megtanulja, mit jelent a szigor?
A kínai miniszterelnök a keddi Kína-EU csúcstalálkozón ismételten megerősítette országa hajlandóságát arra, hogy "mélyebben" kivegye részét az európai hitelválság rendezéséből, miközben megismételte: Európának világos üzenetet kell küldenie, miként szigorítja meg pénzügyi rendszerét.
