Közép-ázsiai diktatúrákkal barátkozik Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Erlan Abdildajev kirgiz külügyminiszter Biskekben 2018. szeptember 2-án. MTI Fotó: KKM / Mitko Stoichev

Kirgizisztánban tárgyal Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a türk-nyelvű országok együttműködési tanácsának külügyminiszteri szintű tanácskozásán vesz részt a közép-ázsiai állam fővárosában, Biskekben, ahol előkészítik a hétfői államfői és kormányfői szintű tanácskozást. Orbán Viktor miniszterelnök már szintén megérkezett Kirgizisztánba.

Megfigyelők lettünk

A külügyek vezetői vasárnap jóváhagyták Magyarország megfigyelői státusát a Nemzetközi Türk Akadémiában, jelentette ki Szijjártó Péter az MTI-nek. Az együttműködési tanácsban való magyar megfigyelői részvételről hétfőn döntenek.

A részvétel a Nemzetközi Türk Akadémia munkájában azt jelenti, hogy a türk népek történelmét kutató, turkológiai kutatásokat végző nemzetközi intézmény munkájában ezentúl magyar kutatók is részt vehetnek. A tudományos és kulturális kutatást, valamint együttműködést segítő Nemzetközi Türk Akadémiát 2012-ben hozta létre Kazahsztán, Törökország, Azerbajdzsán és Kirgizisztán.

Szijjártó: együtt kell működni

Szijjártó Péter hozzátette: Európa számos kihívással néz szembe. Annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen ezeknek, szükség van az együttműködésre azokkal az országokkal, amelyek gazdasági, energetikai vagy biztonsági szempontból Európa segítségére lehetnek.

Törökország hamarosan a világ tíz legnagyobb gazdasága közé kerül, a közép-ázsiai térség pedig dinamikusan fejlődik. Ebből a térségből számíthat Európa újabb gázszállítmányokra, amelyek Törökországon keresztül érkeznének. Az ehhez szükséges építkezést Törökországban már megkezdték.

A magyar külügyminiszter szerint biztonsági szempontból is fontos az együttműködés a térséggel, mivel a régió országai gátat szabhatnak a terrorizmus alapját adó, Európát is fenyegető eszméknek. Gazdasági téren pedig segíthetnek abban, hogy Európa és a kontinens keleti szomszédsága között hatékony együttműködés épüljön ki.

"Nagyra becsülik Magyarországot"

Szijjártó Péter hozzátette: ezek az országok nagyra becsülik Magyarországot, és úgy tekintenek rá, hogy büszke történelmére, és olyan, hagyományait ápoló állam, amelynek örökségében ott vannak a keleti gyökerek. Ezt szem előtt tartva a türk-nyelvű országok egyre szorosabbá fűzik együttműködésüket Magyarországgal, mondta.

Biskekben vasárnap nyitják meg a III. Nomád Világjátékokat, Magyarország 36 fős küldöttséggel vesz részt a hagyományőrző eseményen.

Kirgizisztán: korrupció, elnyomás

Politikai és szabadságjogok tekintetében ugyanakkor ezek az országok komoly problémákkal küszködnek nemzetközi jogvédő szervezetek szerint. A Freedom House legutóbbi jelentésében azt írja: bár a 2005-ös és 2010-es forradalom Kirgizisztánban megbuktatta az autoriter elnököket, és az ország áttért a parlamentáris kormányzásra, a kormányra került koalíciók instabilak maradtak, és továbbra is mindent áthat a korrupció.

A hatalmon lévő szociáldemokrata párt pedig az elmúlt években arra használta az igazságszolgáltatást, hogy elnyomja a politikai ellenfeleket és a civil társadalom kritikus hangjait. A nemzetközi szervezet a szabadság, a politikai jogok és civil jogok kategóriában is harmadik legrosszabb osztályzatot adta Kirgizisztánnak.    

Azerbajdzsán: egy kézben a hatalom

Még ennél is rosszabb a helyzet Kazahsztánban és Azerbajdzsánban. Utóbbi országban – a Freedom House szerint – a hatalom egy autoriter vezető, Ilham Alijev kezében koncentrálódik. A korrupció itt is burjánzik, a politikai ellenzék pedig gyenge az elmúlt évek elnyomása miatt. A kormány a civil szabadságjogokat is jelentősen szűkítette, és alig enged teret a civil aktivitásnak, írja jelentésében a szervezet. Orbán Viktor köztudottan jó viszonyt ápol Alijevvel, akinél már kétszer is tett hivatalos látogatást.

A Freedom House Kirgizisztánt összességében a részben szabad, Azerbajdzsánt és Kazahsztánt a nem szabad kategóriába sorolja.