Nem jártak sikerrel a konzervatív pártvezető, Antonis Samaras tapogatózó tárgyalásai a kormányalakításra, így most a radikális baloldal szövetsége, a Syriza elnöke, Alexis Tsipras próbálkozhat – írja a Handelsblatt.com. A korábban kormányzó két nagyobb párt, az ND és a PASOK mellett öt olyan párt került a parlamanetbe a hétvégi választásokon, amelyek elutasítják a megszorításokat. Pedig ezeket szabta feltételül az államcsőd elkerüléséhez szükséges pénzügyi segítségért cserébe az EU és az IMF.

Délben új kormányalakítási mandátumot osztanak

Az eredeti görög menetrend (A Buda-Cash Brókerház gyűjtése) május 7-9: a választásokon győztes New Democracy vezetője, Antonis Samaras megpróbálhat egy koalíciós kormányt létrehozni (ez már az első napon lezajlott) május 10-12: a Syriza vezetője, Tsipras próbálhat meg koalíciós kormányt létrehozni (már május 8-án elkezdődik) május 13-15: ha továbbra sincs koalíciós kormány, akkor a Pasok-at vezető Evangelos Venizelos próbálkozhat egy koalícióval május 16: a köztársasági elnök összehívja a hét parlamenti pártot, egy utolsó próbálkozásként május 16 után: amennyiben továbbra sincs kormány, akkor egy ideiglenes kormányt bíznak meg (valószínűleg Papademos vezetésével), amely a következő választásokig vezetheti az országot június 10: a legkorábbi dátum egy esetleges következő választásokig június 30: a görög parlamentnek adott határidő, hogy elfogadja a Trojka által meghatározott 11,5 milliárd eurós megszorítást

Tsipras kedden délután egykor (görög idő szerint kettőkor) kapja meg a kormányalakításhoz szükséges mandátumot az államfőtől, amely három napra szól, de athéni megfigyelőkre hivatkozva a lap azt írja, kevés esély látszik a sikerre. Samaras, a legerősebb párt vezetője már egy nappal a választás vége után visszaadta mandátumát, mert hiába kereste meg az összes parlamenti pártot, nem tudott kormányt alakítani. A részleteket nem tudni, de a többi párt vagy visszautasította a koalíciós kormányalakítási felkérést, vagy elfogadhatatlan feltételeket szabott.

A politikai bizonytalanság rosszkor érkezett, mert pont most kéne Görögországnak bizonyítani ahhoz, hogy megkapja az ígért 14,5 milliárd eurós mentőcsomagot, amely a 2013-2014-es pénzügyi stabilitást megteremtené. Elsősorban az előírt megszorítások iránti elkötelezettséget kéne igazolnia.

A kommunistákon már előre elbukott a következő kísérlet is

Tsipras az Ekathimerini.com görög portál szerint elsősorban a kommunista pártot (KKE) és a mérsékelt Demokratikus Baloldalt  szeretné megnyerni kormányához, csakhogy a KKE már elutasítóan nyilatkozott az együttműködésről. Ha ez nem sikerülne, ami nagyon valószínű, akkor fordul a többi párthoz. Alighanem még parlamenten kívül rekedt kis baloldali pártokat is meg fog keresni, hogy egy esetleges újabb választáson támogassák.

A Bloomberg elsősorban a görög helyzettel magyarázza az európai tőzsdék gyenge nyitását, valamint azt is, hogy az euró három haviu mélypontja közelében tartózkodik a dollárral szemben. (Az előző esti 1,305-ről 1,301-re is leesett reggel a középárfolyam.)

Az IMF misszióvezetője már legszívesebben olajra lépne?

Közben a görög közéletet az Athens News portál szerint a vasárnap hét százékos szavazati hányadot szerző neonáci párt botrányos viselkedése foglalkoztatja, amely súlyosan fenyegeti azokat, akik az országot ebbe a helyzetbe juttatták. Valamint az, hogy kiszivárgott: az IMF görögországi misszióvezetője már fél évvel ezelőtt kérte áthelyezését más országba, de nem tudni, mikor távozik.

Londoni stratégiai elemzők szerint "teljesen lehetetlen" a görögországi kormányalakítás a hétvégi parlamenti választások után kialakult helyzetben, és a jövő hónapban minden bizonnyal újabb választásokat kell tartani, amelyek azonban akár a mostaninál is rosszabb helyzetet eredményezhetnek a görög pénzügyi segélyprogram szempontjából – írta az MTI hétfőn este.  Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a görög parlamenti választások olyan politikai patthelyzethez és széttöredezett törvényhozási összetételhez vezettek, ami elkerülhetetlenné teszi az újabb választások kiírását.

Kitartóan próbálkoznak a lehetetlennel

A két fő politikai erő, az Új Demokrácia (ND) és a szocialista PASZOK számára - miután a voksoknak kevesebb mint a harmadát kapták - "lehetetlen kihívást" jelent a koalíciós kormányalakítás, és ez valószínűleg más pártok bevonásával sem fog nekik sikerülni. Az Eurasia szerint még a Demokratikus Baloldal lehetne - legalábbis papíron - az egyetlen olyan csoport, amely megállapodhatna a két nagy párttal, mert bár a Görögországnak megszavazott pénzügyi segélycsomag feltételrendszerét bírálja, ez a parlamenti erő erőteljesen EU-párti. Ám a Demokratikus Baloldal vezetője máris gyakorlatilag kizárta az együttműködést.

Az Eurasia Group szerint az is jó eséllyel gyorsan zsákutcába vezet, ha a választásokon második helyen végzett Syriza (Radikális Baloldal) próbálna meg alternatív koalíciót összekovácsolni a külső pénzügyi mentőcsomag feltételeit elutasító pártokból, tekintettel arra, hogy a hatalmas ideológiai különbségek, a pártvezetők közötti konfliktusok és a puszta parlamenti aritmetika miatt egy ilyen kormány létrehozása is lehetetlen. A cég szerint Görögország mélységes politikai instabilitás előtt áll, aminek kimenetele minden bizonnyal újabb választások kiírása lesz.

A pénzügyi mentőcsomag is eltűnhet a süllyesztőben

Az Eurasia szakértői szerint az új választásokat akár már június 10-ére vagy 17-ére is kiírhatják. Saját becsléseik szerint Görögországnak jelenleg van annyi mozgósítható finanszírozási tartaléka, amelyből június közepéig-végéig eleget tud tenni hazai és külső törlesztési kötelezettségeinek. Az új választások kimenetele is abszolút kiszámíthatatlan.

Más nagy londoni házak már a választások előtt arra a következtetésre jutottak, hogy az új IMF/EU-segélyprogram nagy valószínűséggel nem lesz hosszú életű. A Capital Economics közgazdászai a jelenlegi, második görög pénzügyi segélyprogramról annak elfogadása után összeállított értékelésükben úgy vélekedtek, hogy jóllehet a görög mentőcsomaggal az euróövezet nyerhet egy kis időt, azonban a program irreális gazdasági feltételezésekre épül és várhatóan nem lesz sikeresebb, mint az első. A cégnél arra számítanak, hogy a segélyprogram valószínűleg néhány hónap alatt összeomlik, és Görögország még az idén elhagyja az euróövezetet.