Még kisebb lehet a magyar infláció

Londoni közgazdászok 2,5-2,6 százalékos, teljes kosárra számolt tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusra. Egy hónappal korábban 2,8 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays szakértői - akik 2,5 százalékos márciusi éves inflációt várnak - hangsúlyozták ugyanakkor prognózisukban azt a véleményüket is, hogy az utóbbi hónapok gyors magyarországi dezinflációjának fő tényezői közül néhány valószínűleg csak átmeneti. A ház elemzői ezek közé sorolták a lakossági energiaárak hatósági csökkentését, amelynek révén a teljes kosárra számolt éves infláció a maginfláció alá süllyedt.

Mindezek alapján a ház londoni szakértői az eddigi 2,00 százalékpontos kamatcsökkentés után még további 1,00 százalékpontos enyhítést várnak, vagyis azzal számolnak, hogy a jelenlegi monetáris enyhítési ciklus végére a Magyar Nemzeti Bank alapkamata 4 százalékig csökken, függően a forint árfolyammozgásaitól.  A Barclays elemzői szerint a magyarországi inflációs környezetben a jelenlegi 5 százalékos MNB-alapkamat is még viszonylag magas reálkamatnak számít.

Ugyanezt állapították meg a Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői is, akik szintén 2,5 százalékos éves inflációt várnak márciusról. A ház londoni elemzői szerint egyelőre nehéz meghatározni, hogy a mostani enyhítési ciklus során pontosan meddig süllyedhet az MNB alapkamata. Megerősítették ugyanakkor azt a várakozásukat, hogy a forint az év hátralévő részében ismét nyomás alá kerül - a cég jelenlegi előrejelzése 320 forint/eurós árfolyamot valószínűsít 2013 végére -, és a ház elemzői szerint ebben az esetben az MNB "bajosan" tudná a jelenleginél sokkal mélyebbre csökkenteni alapkamatát.

A Morgan Stanley szakelemzői is hangsúlyozták azonban, hogy a magyarországi reálkamat még mindig a legmagasabbak között van a globális felzárkózó térség egészét tekintve. A "múltbeli MNB" valószínűleg tartotta volna magát ahhoz, hogy a magas állam- és küladósság-ráták, valamint a szintén magas rövid távú finanszírozási igények közepette magasabb reálhozam indokolt. Lehetséges azonban, hogy a jelenlegi, új összetételű monetáris tanács ettől eltérő nézetet alakít ki erről a kérdésről, és a Morgan Stanley által vártnál alacsonyabb szintre viszi az alapkamatot - hangsúlyozták előrejelzésükben a cég londoni elemzői.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szintén arra számítanak, hogy márciusban 2,5 százalékra lassult a tizenkét havi infláció, elsősorban az üzemanyagok, valamint az alkohol- és a dohányfélék esetében belépő bázishatások miatt. A cég szakértőinek prognózisa szerint áprilisban várhatóan még tovább csökken az inflációs ütem, és még a harmadik negyedévben is alacsony marad, főleg a közműdíjak csökkentésének hatására.

A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor 2013 végén ismét 3 százalék körüli éves ütemre gyorsulhat vissza a magyarországi infláció, mivel addigra a most érvényesülő pozitív bázishatások némelyike visszájára fordul. Az infláció mindazonáltal 2014 egészében is várhatóan az MNB 3 százalékos célszintje közelében mozog majd, módot adva a további jegybanki kamatcsökkentésekre, ha a forint nem gyengül eltúlzott mértékben.  A ház jelenleg érvényes előrejelzése alapján az idei év közepéig 4,50 százalékra csökken az MNB alapkamata, és egészen 2014 végéig ezen a szinten marad.