Az Európai Bizottság által létrehozott mérőszám, amely a gazdaságba vetett bizalmat reprezentálja, 116-os értéket ért el, ami a legmagasabb azóta, hogy az eurózóna teljes értékű, vagyis készpénzként is az eurót használja. A Bloomberg várakozása 114,8 volt, így az adat kellemes meglepetés lett, és abból adódott, hogy tovább javultak az ipar és a szolgáltatási szektor kilátásai.
Az elmúlt 9 év
Az érték a válság idején, 2009 elején érte el mélypontját 70 alatt. Onnan 2011 elejére felszaladt 110 közelébe, de akkor kiderült, hogy a válság leküzdésére alkalmazott első módszerek, miszerint egyes államok féktelenül költekezni kezdtek a szükséges strukturális reformok helyett, visszaütött: bankcsődök következtek, adósságproblémák álltak elő és elszállt a munkanélküliség. 2012 végére le is esett a bizalmi mutató 85-re, ez lett az eurózóna külön válságának ideje.
Ekkor azonban indultak a mentőprogramok, amelyek nem csak rendbe tették a gondban lévő államok költségvetését és adóssághelyzetét, de egyúttal rá is kényszerítették őket a szükséges intézkedésre, amivel gazdaságuk egyensúlyba kerülhet. Végül még a sokáig renitenskedő Görögországnak is sikerült mindez: idén befejeződhetnek a mentőprogramok, az ország már megállhat a saját lábán.
Dübörgés
Mindez a többi országban már rég lezajlott, a gazdaság növekedni, a munkanélküliség csökkenni kezdett. A legjobb formát persze azok a gazdaságok mutatják, melyek a válságban is fegyelmezettek voltak (mindenekelőtt Németország), de van ellenpélda is: a mentésre szoruló Írország ma már Európa élén jár, elképesztő egy főre jutó GDP-vel és bérekkel.
Ami Németországot illeti: az ország történetében a legalacsonyabb a munkanélküliség, azzal együtt, hogy rengeteg munkavállaló érkezett tőlünk és a régióból, nem is beszélve a 2015-ös menekülthullámról. Ugyanakkor a viszonylag magas munkanélküliségű országokban is sokat javult helyzet: Spanyolországban 9 éves mélyponton van.
Mit lép a jegybank?
Az eurózóna gazdasága tehát remek állapotban, nem is véletlen, hogy az euró iránt bizalom visszatért: tavaly 15 százalékkal erősödött a dollárhoz képest. Ugyanakkor az infláció viszonylag alacsony maradt, és ez senki mást nem zavar, csak az Európai Központi Bankot, amely immár három éve szokatlan monetáris lazítást, fedezetlen kötvényvásárlási programot tart fenn, és ezt még mindig nem fejezte be, csak felére csökkentette januártól. Kérdés, hogy erre a jó adatra végre beszünteti-e a legkorábbinak kijelölt szeptemberi időpontban. Lassan a kamatemelés is időszerű lenne, hisz ilyen dübörgő gazdaság mellett a 0 kamat kissé alacsonynak mondható.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
