Megkapják a magyar állampolgárságot, aztán odébbállnak?

Valahol Bécsben (fotó: Pixabay)

Az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria) adatait böngészve érdekes jelenségre lettünk figyelmesek. A szomszédos országban élő magyar állampolgárok száma (2018. január elsején) 77 113 fő volt. Ugyanakkor 75 787 olyan személy élt a “sógoroknál”, aki Magyarországon született. (Az ingázó dolgozók ebben nyilván nincsenek benne, csak a bejelentett lakosok.)

Miért furcsa ez? Mert általában fordítva szokott lenni a bevándorlási célországokban, a küldő országban születettek száma rendszerint jóval meghaladja az ottani állampolgárok számát. Ez azért van, mert a korábban bevándoroltak jelentős része sok év után már kérni és kapni is szokta az állampolgárságot.

Valószínűleg így van ez Ausztriában is: Tizenegy év alatt, 2007-től 2017-ig 1105 magyar állampolgár kapott osztrák állampolgárságot a statisztikák szerint. Ez nem tűnik túl soknak, de abban kéne lecsapódnia, hogy több a magyar születésű, mint a magyar állampolgár.

Hol vannak a régi emigránsok?

Ahogy ez a lengyelek, a románok, sőt a balkáni és kelet-európai országok esetében is történik. (Lásd a grafikonokat.) Meg hát lehetnek Ausztriában olyanok is, akik még a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években vagy még régebben emigráltak és már régen állampolgárságot kaptak.

Hogyan lehet több a magyar állampolgár, mint a magyarországi születésű? Lehetnek közöttük olyanok, akik szomszédos országból érkezett magyarok, magyar származásúak és így magyar állampolgárságot kaptak. Elvileg lehetnek egyéb bevándorlók is, bár erről tudjuk, hogy meglehetősen ritka eset. (A letelepedési államkötvények tulajdonosai és családtagjaik például valószínűleg nem tartoznak ide, mert ők csak tartózkodási engedélyt kaptak első körben.)

Odakint szülnek?

A számok alapján valószínűleg tehát legalább pár ezer olyan személy él Ausztriában, akik magyar állampolgárok ugyan, de nem Magyarországon születtek. (A magyar állampolgárok száma, mínusz a magyarországi születésűek száma /ez eddig 1326 fő/, plusz a már osztrák állampolgárságot kapott magyarok száma /ez minimum 1105 fő, de inkább jóval több/.)

Egy másik, az előzőt ki nem záró magyarázat, hogy sok az Ausztriában született magyar állampolgár is. Lehet, hogy sok, tartósan kint dolgozó magyar gyermeke már kint született, de még nem osztrák polgár. Bár a többi ország számai alapján úgy tűnhet, hogy ez egyelőre nem jelentős csoport, Magyarország közelsége és a magyar egészségügy közismert állapota miatt lehet, hogy különbözünk más országoktól.

Németországban a helyzet

Németországban a Destatis statisztikai hivatal szerint 207 025 magyar állampolgár élt tavaly, közülük 7465 Németországban,199 560 pedig “külföldön” született. Ez is a “külföldön szülnek a magyarok” teóriát erősíti.

Egy másik Destatis-táblázat szerint 2017 végén 240 ezer magyarországi “migrációs háttérrel” rendelkező személy élt Németországban, közülük 198 ezer volt “saját tapasztalata alapján” ide sorolható. Ez alighanem azt jelenti, hogy 42 ezren már Németországban látták meg a napvilágot, és – a másik adatsorral összevetve – túlnyomó részük már német állampolgár.

Jugók és törökök

Utolsó ábránkon az “európai harmadik országokból” érkezett ausztriai lakosok száma látható, több mint félmillió ember. Ez főleg a volt jugoszláv utódállamokat jelenti, Törökországot ide sorolják, valamint az ukrán, orosz népesség jelentős még. Itt is az figyelhető meg, hogy az állampolgárok száma jóval elmarad az adott országcsoportban születettek számától.

Sokan vélhetően a délszláv háborúk idején jöttek egy akkori nagy menekülthullámmal, vagy még korábban vendégmunkásként, és ezért már megszerezhették az állampolgárságot.