A vita az Egyesült Államok delegációja és több nagy szövetséges ország küldöttsége között zajlik, és arról szól, hogy a legfejlettebb iparú államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, illetve az Európai Uniót mint intézményt összefogó G20 csoport továbbra is egyértelműen elutasítsa-e a nemzetközi kereskedelem szabadságát gátló, piacvédő, protekcionista gazdaságpolitikát, vagy pedig az új washingtoni vezetés nyomására engedékeny álláspontot foglaljon el.
Egy kis protekcionizmus mégis jöhet?
A tavalyi, kínai G20 pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozón elfogadott záródokumentumban még szerepelt, hogy a húszak elvetik a protekcionizmus minden formáját, most viszont meglehet, hogy csak a nyitott és méltányos, fair kereskedelem fontosságát hangsúlyozzák majd, amivel akár egy olyan gazdaságpolitika jogosságát is igazolni lehet, amely védő- és büntetővámokkal, importkvótákkal és a hazai termelőket és piacokat védő egyéb megoldásokkal operál.
A házigazda német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble nyilatkozata alapján az is elképzelhető, hogy az egész témát kihagyják a zárónyilatkozatból, és a soros elnökséget ellátó Németország az ügyet a legfelső szintre utalja, vagyis a G20 csoport vezetőinek júliusi hamburgi csúcstalálkozójára hagyja.
Klímaváltozásról nem lesz szó
Mindenesetre Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter is a piacok nyitottságát pártolja, de a zárónyilatkozat szövegezéséről egyelőre nem sikerült megállapodni - mondta Wolfgang Schäuble a találkozó első ülése előtt.
Az már szinte biztos, hogy az éghajlatváltozás megfékezésének, illetve a klímavédelmi erőfeszítések finanszírozásának ügye kimarad a nyilatkozatból, amivel kapcsolatban elemzők rámutatnak, hogy a Donald Trump vezette új amerikai kormány ebben a kérdésben is egészen más álláspontot képvisel, mint elődje, a Barack Obama vezette adminisztráció, amely a legfontosabb globális kihívások között tartotta számon az éghajlatváltozást.
Van, amiben most is egyetértenek
Azonban számos ügyben a washingtoni kormányváltás után is egyetértés van a G20 csoport pénzügyminiszterei és jegybanki elnökei között, legfőképpen abban, hogy el kell kerülni az árfolyamháborút, vagyis nem szabad a fizetőeszköz leértékelésével versenyezni az exportpiacokért.
A kétnapos találkozón egy sor további témát is áttekintenek, köztük a pénzügyi szférát is egyre inkább átható digitalizáció révén egyre fontosabb informatikai biztonság kérdését, és a német soros elnökség programjának egyik kiemelt elemét, a tervezett G20-Afrika befektetési partnerségi megállapodás (Compact for Africa) ügyét.
|
A G20 csoport 1999 óta működik, tagjai Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió. |
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
