Több tízmillió euró közpénz kiadása vált hiábavalóvá Németországban, miután az Európai Bíróság az európai uniós joggal ellentétesnek minősítette a külföldi autósokat terhelő autópálya-használati díj tervezett rendszerét - derül ki a szövetségi közlekedési minisztérium adataiból.
A tárca szóvivője, Simone Buser Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a luxembourgi bíróság ítéletének keddi kihirdetése után a minisztériumban megalakítottak egy munkacsoportot, amely még este felmondta a rendszer kiépítésére kötött két szerződést - az útdíjfizetési rendszereket fejlesztő osztrák Kapsch-sal és az Eventim nevű német jegyforgalmazó társasággal -, és folyamatosan dolgozik az ítéletből adódó feladatokon.
Ismertette, hogy 2014-től 2018-ig 42 millió eurót (13,6 milliárd forint) költöttek el a hivatalosan infrastrukturális hozzájárulásnak nevezett díj 2020-ra tervezett bevezetésének előkészítésére. Az idei évre további 86 millió eurót irányoztak elő, ezeket a kiadásokat leállították.
Ennek a tervnek lőttek
Egyelőre nem tudni, hogy végül mekkora összeget emészthet fel a kudarcba fulladt vállalkozás, a munkacsoport a következő héten végezhet a számításokkal - fejtette ki a szóvivő. A közpénz haszontalan felhasználására utaló újságírói kérdésekkel kapcsolatban rámutatott, hogy a tárca köteles volt előkészíteni a díjfizetési rendszert, mert így rendelkezett a törvényhozás mindkét háza (Bundestag, Bundesrat). Megjegyezte, hogy az Európai Bizottságnak sem volt kifogása a rendszer ellen. Aláhúzta: biztos, hogy az autópálya-használati díj az eddig tervezett formában nem valósul meg Németországban.
Előző nap Angela Merkel kancellár egy más ügyben tartott tájékoztatón elmondta, hogy kormánya eleget tesz az Európai Bíróság döntésének, elemzi a helyzetet és később dönt arról, hogy milyen lépéseket tesz.
Szerdán a Kapsch és az Eventim közölte, hogy megkapták a közlekedési minisztériumtól a szerződés felmondását, és vizsgálják, hogy mit tegyenek. Jelezték: a szerződésben vannak az őket esetlegesen érő károk megtérítésére vonatkozó rendelkezések, amelyek arra az esetre is érvényesek, ha végül mégsem vezetik be a díjfizetési rendszert.
A Kapsch és az Eventim konzorciuma tavaly kapott megbízást a rendszer kiépítésére és üzemeltetésére. A két cég a szerződés alapján 12 év alatt 2,078 milliárd euró bevételhez jutott volna. A kormány azzal számolt, hogy a díj révén évente 600 millió euró plusz forrást lehet majd a közlekedési infrastruktúra fenntartására és fejlesztésére fordítani.
Ez volt a probléma a tervezettel
Az autópálya-használati díjat a személygépkocsik és lakóautók után kellett volna megfizetni, és nemcsak a külföldieknek, hanem a németeknek is, de őket a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítették volna. Az Európai Bíróság erre hivatkozva minősítette jogellenesnek a szabályozást, ítélete szerint a díj diszkriminálja, hátrányosan megkülönbözteti a nem német autósokat.
A csaknem 13 ezer kilométeres német autópálya-hálózat használatáért a tehergépjárművek után már 2005 óta fizetni kell, és 2012-ben több mint ezer kilométernyi főutat is fizetőssé tettek. Az már többször felvetődött, hogy a személygépkocsikra is ki kellene terjeszteni a rendszert.
Címlapon
A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?
Eddig is feltételezni lehetett, hogy részben befektetési alapok eladásából szabadítottak fel pénzt befektetők a kormányzat által ezerrel propagált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz jegyzéséhez, de a ma közzétett legfrissebb adatok ezt a vélekedést megerősíteni látszanak. Az alapokból júniusban kivont 179 milliárd forint jelentős része az új szuper államkötvényben landolhatott.
- Invázió készül? A törökök montenegrói repülőtereket vennének
- A nap képe: sínre került a MÁV vadonatúj emeletes vonatja
- A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?
- Furcsaságok a legfrissebb szégyenlistán: mi folyik Sajószentpéteren?
- Bejelentették: Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a Tigáz
- A Nestlé feltalálta, hogyan lehet hozzáadott cukor nélkül édes csokit gyártani
- Fordulat: tényleg elindult a zöld forradalom a magyar boltokban
- A kormány kinézte magának a Telenort? Már tárgyalásokról pletykálnak
- A munkavállalóknak fejlődnie kell - megvan, miért lesznek bajban a jövőben a cégek
További cikkek
-
Megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének
Megválaszották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden. Tovább
-
Invázió készül? A törökök montenegrói repülőtereket vennének
A montenegrói török nagykövet szerint nem csak a podgoricai, hanem a tivati repülőtér irányítását is átvennék. Tovább
-
1,6 milliárd forintért szerezhet be eszközöket a mentőszolgálat
A mentőszolgálat főigazgatója szerint ilyen mértékű fejlesztés az mentőszolgálat életében még nem volt. Tovább
-
5 milliárd forint jut idén szociális tüzelőanyagra
A támogatásra az ötezer lélekszám alatti önkormányzatok pályázhatnak. Tovább
-
Az EU-pártiaknak gesztusokat tett, az EU-szkeptikusoknak beszólt von der Leyen
Az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa beszédében ambiciózus környezetvédelmi célokat, minimálbért és a jogállam betartatását szolgáló új mechanizmust ígért. Tovább
-
Még mindig több bevándorló érkezik Németországba, mint ahányan hazamennek
Tavaly mintegy 400 ezerrel többen vándoroltak be Németországba, mint ahányan elhagyták az országot – közölte a Destatis. Tovább
-
64 millióért öltöztetik fel Kövér házőrségét
Nettó 63,58 millió forintra szerződött szolgálati ruházat beszerzésére az Országgyűlés Hivatala - derül ki a parlament honlapján közzétett dokumentumokból. Tovább
-
Utak és vasutak - szárnyal a magyar építőipar
Idén májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 26,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
35 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája
Ez két dolognak köszönhető: a rehabilitációs intézkedéseknek és az általános munkaerőhiánynak. Tovább
-
Már a magyarok harmada diplomás, de közben 22 százalékot zuhant a felsőoktatásban tanulók száma
Egyre többen tanulnak tovább külföldön. Tovább
-
Nincs munkanélküliség itthon? Egekben az Ausztriában dolgozók száma
Ha nyár, akkor új rekord. Soha nem kapott munkát ennyi magyar Ausztriában. Majdnem százezer magyar állampolgárságú személy dolgozott ott hivatalosan az előző hónapban. Igyekeznek a románok, de még meg sem tudták közelíteni a magyarok számát. Tovább
-
A nap képe: születésnapja előtt öklelte fel a bika a torreádort
Rafaelillónak több évtizedes tapasztalata van, mégis felöklelte egy bika egy hétvégi viadalon Spanyolországban. Tovább
-
A nyugdíjak mentén is kettészakad az ország
A statisztikai hivatal friss kiadványában eddig még nem ismert adatokat publikált: kiderül, melyik megyében mennyi az átlagos öregségi nyugdíj. A rangsor két vége között 40 ezer forintos különbség van. Tovább
-
Tovább lassulhat a kínai gazdaság
Komoly sebeket szerzett a kínai gazdaság az Amerikával folytatott kereskedelmi háborúban, szakértők arra számítanak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága tovább gyengülhet. Tovább
-
EP-szavazás: borotvaélen táncol Európa leendő nagyasszonya
Holnap szavaz az Európai Parlament arról, hogy elfogadja-e az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének. Tovább
-
Az állatok drágulása gyorsult, a zöldségeké lassult májusban
A mezőgazdasági termelői árak emelkedése összességében visszafogottabb lett a KSH statisztikái szerint. Tovább
-
Már a kanyarban van a magyar autóipar válsága?
Látszólag minden rendben van az iparágban, de sok cég felől aggasztó hírek érkeznek. Tovább
-
100 ezerrel több alkalmi munkást jelentettek be, mint öt éve
Az idegenfogalmi idénymunkások száma megduplázódott, míg a mezőgazdaságban kevsebben dolgoztak ebben a foglalkoztatási formában. Tovább
-
Rejtélyes rohamok: miért remeg a német kancellár?
A kancellár kitérő válaszokat ad a felmerülő kérdésekre, és ezzel nyitva hagyja a kérdést a jövőbeni alkalmasságáról – egyúttal pedig erodálhatja a belé vetett választói bizalmat. Tovább
-
Maga hülyének néz engem? Lemondott, miután beszólt neki az új ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij erélyes hangon kérte számon a kirúgások elmaradását az Állami Pénzügyi Szolgálat vezetőjétől, aki végül maga távozott. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
