Alig egy évtizede még a BRICS csoport számított a világgazdaságban a jövő nagy remény-válogatottjának. Azóta tagjai közül Brazília depresszióban van, Oroszország recesszióban, Kína manipulálja a GDP adatait (de még így is lassul), India pedig a kisvállalatai alól húzta ki a szőnyeget egy dilettáns módon levezényelt valutacserével. Mindezen turbulenciák azonban leányálomnak bizonyulhatnak ahhoz képest, ami napjainkban a Dél-Afrikai Köztársaságban érik. Pretoriából ugyanis a polgárháború kesernyés illatát hozza a tavaszi szél.
Zuma piszkos játszmája
Történt ugyanis, hogy egy hónapja az ország sokat támadott elnöke, Jacob Zuma váratlanul bejelentette a parlamentben, hogy csökkenteni kell az egyenlőtlenségeket, ezért neki kell menni a fehér tulajdonnak az üzleti életben és a földtulajdon területén. A beszéd alatt ökölharc alakult ki az ülésteremben. Mára úgy tűnik, hogy Zuma tényleg eltökélt abban, hogy Afrika nemrégen még legprosperálóbb gazdaságát egy Zimbabwéhoz hasonló romhalmazzá alakítsa. A dél-afrikai alkotmány értelmében az elnök egyben az állam és a kormány feje is, tehát óriási politikai hatalommal bír.
|
| Jacob Zuma Forrás: Wikimedia Commons |
Zuma ráadásul múlt pénteken hivatalosan is felkérte a parlamentet, hogy az módosítsa az alkotmányt a fehérek által tulajdonolt földek kompenzáció nélküli kisajátítása céljából. A 74 éves Zuma hozzátette, hogy „létre akarja hozni a gyarmatosítás előtti földtulajdoni térképet”, mielőtt módosíttatná az alaptörvényt.
Háborús üzenet lehet belőle
Az elmúlt hónapokban az egyik korrupciós botrányból a másikba bukdácsoló Zuma egyre populistább hangnemet üt meg. A fekete elnök ellen jelenleg 783 korrupciós ügyben folyik vizsgálat. Hangneme amiatt is radikalizálódott, mivel az apartheid végeztével, 1994-ben létrejött ANC pártja tavaly augusztusban történetének legrosszabb választási eredményét érte el. Az ANC-t a radikális Gazdasági Szabadságharcosok pártja is szorongatja. Vezetőjük, Julius Malema országszerte uszítja a feketéket, hogy vegyék vissza a földeket a fehér betolakodók és a „holland szemétládák” tulajdonából.
A fehér farmerek szövetsége (Boer Afrikaner Volksraad) Zuma szavaira válaszul bejelentette, hogy a kompenzáció nélküli föld-kisajátításokat „háborús üzenetnek” tekintenék. Holott a fehér farmerek már így is rendkívül feszültek. 1994 és 2014 között átlagban évente 62 gazdát gyilkoltak meg.
A zimbabwei menekült-kérdés
|
| Káncz Csaba |
Ez a Dél-Afrikában élő, már csak 30 ezer búr gazdálkodó esetében matematikailag 100 000 emberből 133 emberölést jelent. Még a közép-amerikai El Salvadorban is, a világ legveszélyesebb országában, 100 000 lakosból 65 esik gyilkosság áldozatává, vagyis az ottani emberölési arány a fele a búrok ellen elkövetett gyilkossági aránynak.
Ráadásul Dél-Afrikában jelenleg mintegy 3 millió zimbabwei menekült és migráns él, amely tovább növeli a társadalmi feszültséget. Két hete erőszakos tüntetések törtek ki azután, hogy egy kis, új ellenzéki párt, a “Dél-Afrika az Első” elnöke, Mario Kumalo megígérte: hatalomra kerülése esetén kiűzi Dél-Afrikából az összes idegent és az ország határait 48 órán belül lezárja.
Káncz Csaba jegyzete
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
