Idén már másodjára emelt kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, 2015 decembere, vagyis a kamatemelési ciklus elindulása óta ez már a hetedik alkalom. A szövetségi takarékbankrendszer monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) a piaci várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 1,75-2,00 százalékra emelte szerdán az irányadó kamatsávot.
A testület legutóbb márciusban emelt kamatsávot szintén 25 bázisponttal, ezzel a kamat az 1,50-1,75-ös tartományba került, míg a májusi ülésen nem változtak az értékek. A kamatláb történelmileg még így is alacsony szinten áll, de a kamatpálya emelkedése támogatja a dollárt, ami kedvezőtlen hatást gyakorolhat a feltörekvő országok fizetőeszközeire.
Hosszú hallgatás tört meg
A bizottság 2015 előtt mintegy hat éven át tartotta zéró közeli szinten az alapkamatot, ezzel ösztönözve a gazdasági növekedést és az inflációt. A monetáris döntéshozók arra számítanak, hogy idén még két alkalommal, jövőre pedig háromszor emelik a kamatot. A Federal Reserve valószínűleg szeptemberben és decemberben hajthat végre újabb 25 bázispontos emelést. A friss előrejelzések mediánja szerint az irányadó kamat idén 2,4 százalék, 2019-ben 3,1 százalék, 2020-ban pedig 3,4 százalék, míg hosszabb távon 2,9 százalék lesz.
Ez a márciusi előrejelzéshez képest idén 0,3, míg jövőre 0,2 százalékkal magasabb. A várakozások szerint valamivel gyorsul a gazdasági növekedés, emelkedik az infláció és kisebb lesz a munkanélküliség. A márciusi jóslatban szereplő 2,7 százalékról 2,8 százalékra emelkedett az idei GDP-növekedési előrejelzés, de a jövő évre változatlanul 2,4 százalékot, 2020-ra pedig 2,0 százalékot várnak a nyíltpiaci bizottság tagjai. A hosszú távú előrejelzések nem változtak, továbbra is 1,8 százalékos GDP növekedéssel számolnak az Egyesült Államokban, ami jóval elmarad Trump 4 százalékos terveitől.
Minden a munkaerőpiacon múlik?
A munkaerőpiacon további javulással számolnak, a munkanélküliségi ráta medián előrejelzése az idei évre 3,8 százalékról 3,6 százalékra csökkent, a következő két évre pedig egyaránt 0,1 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. Hosszabb távon továbbra is 4,5 százalékos munkanélküliségi rátával számolnak.
A személyes fogyasztói kiadások árindexét 2020-ig egységesen 2,1 százalékra, hosszabb távon pedig 2,0 százalékra várják. A márciusi mediánhoz képest az idei 0,2 százalékponttal, a jövő évi pedig 0,1 százalékponttal emelkedett. Az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó személyes fogyasztási kiadások éves árindexe idén 2 százalék, a következő két évben pedig 2,1 százalék lehet. Az idei évre szóló előrejelzés 0,1 százalékponttal magasabb a márciusinál.
A kamatdöntő ülés után kiadott közlemény is meredekebb kamatpályát valószínűsít, ugyanis a szövegből kimaradt az a korábbi mondat, miszerint a szövetségi pénz kamatlába egy időre valószínűleg még a hosszú távon várt szint alatt marad.
Mi lesz ezután?
A bizottság szerint folytatódik a fokozatos kamatemelés, a gazdaság növekedése tartós, a munkaerőpiaci feltételek pedig erősek lesznek, miközben az infláció 2 százalék körül alakul középtávon. A következő kamatemelések mértékét és időzítését a foglalkoztatottsági és inflációs céllal kapcsolatos gazdasági feltételek mentén állapítják meg.
A kamatdöntést követően kissé erősödött az dollár a bankközi devizapiacon, New York-i tőzsde irányadó indexei pedig lefelé vették az irányt, de egy órával később már gyakorlatilag a döntés bejelentése előtti szinten mozogtak újra.
|
| Legfrissebb árfolyamok a Privátbankár.hu-n! |
Jerome Powell, a Fed jelenlegi elnöke az esemény után bejelentette: ezentúl a nyíltpiaci bizottság minden egyes ülése után tartanak sajtótájékoztatót. Ben Bernanke akkori Fed-elnök 2011-ben vezette be azt a gyakorlatot, hogy évente négy alkalommal sajtótájékoztatón ismerteti a bizottság gazdasági helyzetértékelését, illetve magyarázza a monetáris politikai döntések indokait.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
