Orbán Viktor arra is kitért, alkotmánymódosítás kell ahhoz, hogy Magyarország a jövőben az euróövezet tagja legyen, az eurózóna ugyanis sokat változott a 2004-es EU-csatlakozásunk óta.
A kormányfő kifejtette: olyan megállapodást akar kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A megállapodás megkötésének lehetséges időpontjáról azonban nem beszélt.
A bankok ellen beszélt a miniszterelnök
| 2008-ban a Valutaalap kérésére hozott létre egy "bankmentő csomagot" a kormány, a 600 milliárdos pakk inkább preventív jellegű intézkedés volt. A támogatás feltételei között volt, hogy a pénzért cserébe az állam tulajdonosi jogokat kap a bankban, valamint olyan bank nem részesülhetett támogatásban, amely külföldi anyabankján más országban már részesült ilyen jellegű mentőcsomagban (2008-ban több nagy bank is kapott hasonló jellegű puffert). A feltételek alapján Magyarországon az OTP, az MKB és a CIB részesülhetett volna támogatásban. A pénzből végül az állami tulajdonú FHB és az OTP kapott, de már rég visszafizették. A támogatás felvételét pedig inkább az indokolta, hogy megnyugtassák a befektetőket, semmint a bankok tőkehelyzete. |
Orbán Viktor riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a bankoknak, a nyugdíjakat, a béreket és a szociális kiadásokat azért kellett csökkenteni, hogy a - jelentős részben külföldi - bankok pénzhez juthassanak.
Ez utóbbi tétel viszont nem teljesen igaz, a bankmentőcsomagból végül az OTP és az FHB kapott támogatást (és nem is ingyen) - amit már rég visszafizettek (lásd keretes írásunkat).
Ami Orbán szerint felfoghatatlan
Mint mondta, a mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, "ezt a magamfajta, elég sok puskaport szagolt ember úgy fordítja le magyarra, hogy pénzt kéne adni a bankoknak". "De a magyar politikának éppen az a lényege, hogy (...) a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét" - jelentette ki, felfoghatatlannak nevezve, hogy a Magyarországnál tőkeerősebb országok pénzintézeteit miért a magyar adófizetők rovására kellene megerősíteni.
Először mondta ki: az IMF-hitel olcsóbb, csökkenthetjük vele az államadósságot
"Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba" - közölte.
A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság "ezer szállal" kötődik az eurózónához, ott pedig "nagyon nagy baj van", újabb válsághullám közeledik - mondta, megjegyezve, hogy az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó.
|
| Hátat fordítunk az eurózónának? |
Segélyezési plafon és elbocsátások: az ország érdekében
A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni. "Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását (...), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből" - hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.
Minket követnek majd
Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. "Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó" - vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.
Ez az eurózóna már nem kell nekünk?
A miniszterelnök - a közös bankfelügyeletet, illetve a déli államok válságát érintő kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy "az eurózóna már nem az", mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért szerinte a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy "az új eurózónához" is akarnak-e csatlakozni.
Orbán Viktor óvintézkedésnek minősítette, hogy az alaptörvényben rögzítették, Magyarország fizetőeszköze a forint.
"Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához" - jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta csatlakozását az euróövezethez.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
