|
| Andrzej Duda Fotó: MTI/EPA/Jacek Turczyik |
A Kaczyinski-féle Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Duda, egy 43 éves jogász, európai parlamenti képviselő nyert vasárnap a lengyel elnökválasztáson, legyőzve a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) által támogatott Bronislaw Komorowski jelenlegi elnököt. .
Győzelme azért is óriási meglepetés, mert februárban, amikor jelölt lett, még alig volt ismert hazájában, a kutatók 20 százalék körül mérték a támogatottságát. Ráadásul a PO két terminusa alatt a vásárlóerőben mért egy főre jutó GDP a 2007-es 16 877 dollárról 2013-ra 23 649-re emelkedett, így most még nagyobb a zavarodottság a PO köreiben.
Duda sokat tud majd segíteni konzervatív pártjának az októberi parlamenti választásokon, amelyet szintén jó eséllyel megnyerhet a PiS. Eddig ugyanis ez volt a törvényszerűség a lengyel választásokon, hogy minél közelebb vannak a parlamenti választások az elnökválasztásokhoz, annál valószínűbb, hogy ugyanaz a párt nyer.
Külpolitikai elmozdulás
A lengyel elnök az alkotmány alapján „hozzájárul a külpolitika formálásához”. Duda mérsékelten eurószkeptikusnak számít: szerinte Varsónak nem kell követnie a Berlin által vezérelt európai főáramlatot, ellenzi a korai euró-csatlakozást, de támogatja országa EU-tagságát.
Szintén támogatja az erőteljes NATO-jelenlétet az országban „például lengyel-amerikai támaszpontok formájában”, és arra sem utal jel, hogy erőteljesen vissza akarna venni a dinamikusan növekvő katonai költségvetésből.
De a várakozások szerint Duda tompítja az oroszellenes retorikát, a kijevi oligarcha-állam feltétlen támogatását, és elkezdheti számon kérni az ukrán és litván szomszédokon a lengyelek jogait. Duda már az elnökjelölti vitában azzal kampányolt, hogy a lengyel lakosság az ukrán konfliktusból ki akar maradni.
Ellentétben elődeivel, Tuskkal és Kopacz-cal, Duda nem tervez bizalmi viszonyt ápolni Berlinnel, így a kapcsolat lehűlésére lehet számítani. Támogatni fogja a szénből nyert energia-termelést – ez érthetően nem egy piros pont Berlinnél – és ellenzi, hogy „míg a német hajógyártó vállalatokat közpénzekkel támogathatják, addig azt a lengyelek nem tehetik meg”.
Duda-Orbán, dwa bratanki?
Az elnökjelölti vitában a magyar miniszterelnök is szóba került és Duda elismerően beszélt Orbán lépéseiről a bankadó, a kereskedelmi láncok különadója és a svájci frankos hitelesek megmentése ügyében. Lengyelországban félmillió hiteles küzd napjainkban is a svájci frank erejéből eredező pluszterhekkel.
A PiS belföldi felhasználásra mostantól verbálisan ráerősíthet az EU-szkepticizmusra és kissé gyengítheti az atlantista vonalat. De Duda nem óhajt a brüsszeli színtéren Orbánhoz hasonló szintű népszerűtlenséget elérni, mert Ő legalább fel tudja mérni, hogy ez az elemi lengyel nemzeti érdekkel menne szembe.
Mindazonáltal a Kijevhez és Moszkvához fűződő differenciáltabb varsói megközelítés közelebb hozhatja egymáshoz Varsót és Budapestet, egyben lazít az oroszellenes balti-lengyel-román Antant szilárdságán is. Klaus Johannis román elnök márciusban járt két napos látogatáson Lengyelországban, akkor még teljes volt az összhang a két ország között Moszkva vonatkozásában.
Gazdaság- és szociálpolitika
A kampányban Duda megígérte, hogy a 2012-ben fiskális és demográfiai okokból 67 évre emelt nyugdíjkorhatárt újra lecsökkenti. Emellett enyhíteni akarja a KKV-k adóterhelését és támogatni a svájci frank-hiteleseket. Duda szerint több százezer alultáplált gyermek van az országban és őket is fel kell karolni.
Káncz Csaba jegyzete
Az orosz „hibrid tevékenységek” miatt.
