|
| Anyák és gyermekeik a Fülöp-szigeteken, Manila közelében. EPA/FRANCIS R. MALASIG |
Nem a magyar kormány az egyetlen Európában, amely anyagi ösztönzőkkel próbálja fellendíteni a gyerekvállalási kedvet. A BBC összegyűjtötte, hogy melyik országban milyen (plusz) támogatást kapnak az anyák.
Oroszország
Az orosz termékenységi ráta évtizedek óta csökken. Ennek következtében a lakosságszám 149 millióról 140 millióra esett vissza 1991 és 2018 között, a lakosság átlagéletkora pedig 33-ról 39-re emelkedett – azaz a társadalom folyamatosan öregszik.
A negatív trend megfordítása érdekében tavaly márciusban a kormány bejelentette, hogy havonta 10-11 ezer rubelt (42-47 ezer forint) ad a szegény családoknak, amíg az első gyermekük eléri a másfél éves kort. Emellett a szegények egyszeri, 300 ezer rubel (1,3 millió forint) támogatást kapnak minden további gyermek után.
Szerbia
Déli szomszédunk azon országok között van, amelyek lakosságszáma a legnagyobb mértékben csökken a világon. A hétmilliós társadalom átlagéletkora 43 év.
A szerb kormány szintén 2018 márciusában jelentette be, hogy az első gyerek születését átszámítva 270 ezer forinttal támogatja. A második gyerek után havonta 27 ezer forintot kapnak a szülők két évig, a további gyerekekre pedig további támogatás jár.
Olaszország
Olaszország születési rátája az egyik legalacsonyabb Európában – Ciprus és Spanyolország mellett. Az olasz anyák minden gyermek után havi 80 eurót (25 ezer forint) kapnak, a legszegényebbek esetében pedig 160 euróig (50 ezer forint) mehet fel a támogatás összege.
Németország
Németországban 2016-ban több baba jött világra, mint 1996 óta bármikor. A német állam több ösztönzővel támogatja, hogy a párok gyereket vállaljanak. Törvényben garantált joguk van például bölcsődei helyre egy éves kortól.
Tavaly decemberben pedig a német parlament elfogadott egy olyan törvényt, amely a szegényebb családok esetében csökkenti vagy eltörli a bölcsődei és óvodai díjakat.
Szülj az országodnak!
És mi a helyzet Európán kívül? Kínában sokáig éppen attól féltek, hogy túl sok gyerek születik, ezért a hetvenes évek végén a kormány bevezette „az egy gyerek politikát” – azokat a családokat, amelyekben ennél több baba született, anyagilag és egyéb módon szankcionálták.
Miután a társadalom kezdett elöregedni, a szabályt fokozatosan lazították, 2015-ben pedig eltörölték, és arra kezdték ösztönözni a szülőket, hogy vállaljanak két gyereket.
A kínai állami propaganda most már azt harsogja, hogy „Szülj gyerekeket az országodnak.” A kommunista párt hivatalos lapja pedig egy tavaly augusztusi szerkesztőségi véleménycikkben azt írta, hogy „a gyerekvállalás családi ügy, de nemzeti ügy is.”
Hetven éves mélypont
Az eredmény egyelőre elmarad. Bár 2016-ban még növekedés volt, 2017-ben már 630 ezerrel kevesebb baba született 2016-hoz képest, az ezer lakosra jutó születések száma pedig 12,95-ről 12,43-ra esett vissza. Ez még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlja.
Tavaly még ennél is drámaibb csökkenés következett be: az újszülöttek száma kétmillióval 15,2 millióra, a születési arányszám pedig 10,94-re zuhant – ez a legalacsonyabb érték 1949 óta.
A kínai kormány most azt fontolgatja, hogy meghosszabbítja a gyes időtartamát, illetve anyagi támogatást vagy adókedvezményt ad a két gyermeket vállaló szülőknek.
Élen Afrika
A születési arányszámokat tekintve a sort a szegény, afrikai országok vezetik: Angolában, Nigerben, Maliban, Ugandában, Zambiában, Burundiban, Burkina Fasóban és Malawiban az ezer lakosra jutó születések száma meghaladja a negyvenet.
A lista másik végén, a sereghajtók között viszont olyan államokat találunk – Monaco, Andorra, Japán, Szlovénia, Dél-Korea, Tajvan –, amelyek aligha nevezhetők szegénynek. Itt mindössze hat-nyolc (Magyarországon kilenc) újszülött jut ezer lakosra.
Mindez azt jelzi, hogy a gyerekvállalás elsősorban nem jólét kérdése – azaz aki csak anyagi eszközökkel próbálja növelni a születések számát, az nem látja át a problémát.
Ezt látni a hét elején. 
