Amíg nálunk egy gyakorlatilag nem létező problémáról hirdetnek hamarosan 12 pontos Nemzeti Konzultációt, addig Nagy-Britanniában mindkét oldal kedvelt gumicsontja a bevándorlás szigorítása.
Az EU-munkavállalók bevándorlási szabályainak szigorítását ígérte a kormányzó brit Konzervatív Párt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője is csütörtök este, a jövő heti parlamenti választások előtti utolsó televíziós vitán.
Durva szigorítások
A jelenlegi brit kormány reformtervei szerint az Európai Unió társállamaiból érkező munkavállalók több mint kétszer annyi hozzájárulást fizetnek majd be a brit szociális ellátórendszer kasszájába, mielőtt hozzáférhetnek a jóléti juttatásokhoz, mint amennyit a jelenlegi szabályok alapján már érkezésük pillanatában igényelhetnek.
Cameron egy korábbi interjúban arról is beszélt, hogyha a május 7-i parlamenti választások után a Konzervatív Párt kormányon marad, előírná, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos nagy-britanniai munkaviszony után juthassanak hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez.
Ezt egyébként nem most mondta először, viszont számításokat is ismertetett. Mint mondta, a mostani szabályok alapján ha egy külföldi EU-munkavállaló "összerakja" mindazokat a brit szociális juttatásokat, amelyeket már érkezése után igényelhet, évi tízezer font (4,1 millió forint) jövedelemhez juthat csak ebből a forrásból. Ez elsőre lehet, hogy soknak tűnik, viszont ha már megnézzük azt, hogy az átlagos brit kereset 26 ezer font, máris kevésbé meghökkentő az adat.
A Konzervatív Párt szigorítási terveinek bevezetése után azonban minden egyes EU-bevándorló átlagosan 22 ezer fontot fizet majd be adók és társadalombiztosítási hozzájárulás formájában a brit jóléti kasszába, mielőtt onnan juttatásokat igényelhetne.
Szinte lehetetlen lesz segélyt kapni
Cameron a vitán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy vissza kellene térni ahhoz a rendszerhez, amelyben az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás nem terjed ki azokra, akik csak az EU-társállamok szociális ellátórendszerének szolgáltatásait akarják igénybe venni.
Ígérete szerint, ha ő marad Nagy-Britannia miniszterelnöke a jövő csütörtöki választások után, kormánya eléri, hogy a külföldi EU-munkavállalók ne folyamodhassanak érkezésük után azonnal munkanélküli ellátásért, és ha fél év elteltével sem sikerül munkát találniuk, haza kell térniük.
Azoknak, akik találnak állást Nagy-Britanniában, négy évig kell folyamatosan dolgozniuk és fizetniük a társadalombiztosítási hozzájárulást, mielőtt hozzáférnének a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Emellett a külföldi EU-munkavállalók a jelenlegi helyzettel ellentétben a jövőben nem vehetnének fel családi pótlékot, ha gyermekeiket nem hozzák magukkal Nagy-Britanniába.
Ezek a tervek egyrészt azért aggályosak, mert szembemennek a szabad munkavállalás alapvető uniós jogával, másrészt mert kifejezetten csak a tagállamokból érkezőket érintik, az ex-brit gyarmatokról bevándorlókat nem.
Az ellenzék sem sokkal szolidabb
Ed Miliband a Munkáspárt szigorítási terveiről elmondta: ha a jövő heti választások után a Labour alakíthat kormányt, a külföldi EU-munkavállalók érkezésük után "legalább" két évig nem vehetnek igénybe szociális juttatásokat. Emellett azoknak az uniós bevándorlóknak, akik a brit közszolgáltatási rendszerben helyezkednek el, meg kell tanulniuk angolul. Miliband véleménye szerint valójában mindenkinek, aki Nagy-Britanniában kíván letelepedni és dolgozni, elő kellene írni az angol nyelvtudást.
Meddig lehet az EU-t fenyegetni?
Cameron elmondása szerint ha kormányon marad, 2017-ben népszavazás lesz az uniós tagságról, de előtte meg újratárgyalnák Nagy-Britannia helyzetét az államszövetségen belül.
A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
Ez elvben működhetne is, csakhogy Cameronék tervei szerint a további tagországok felvételét Nagy-Britannia csak akkor hagyná jóvá, ha a legalapvetőbb uniós elv, a szabad munkaerőmozgás nem vonatkozna az új tagországokra egészen addig, míg azok gazdaságai nem zárkóznának fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
