Úgy kilőtt a GDP, hogy szuperoptimista lett a GKI

Jelentősen emelte több makrogazdasági mutatóra vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató márciusi előrejelzéséhez képest az első negyedéves robusztus GDP-növekedés hatására.

Az idén a beruházások 13 százalékkal bővülhetnek a korábban várt  7 százalék helyett, a fogyasztás pedig 4,3 százalékkal bővülhet. Az ipar növekedési ütemét 3,0 százalékosról 3,5 százalékra, az építőipari növekedés mértékét 8-ról 17 százalékosra javította új prognózisában a GKI, a GDP-növekedési előrejelzést pedig már korábban 3,5 százalékról 4 százalékra emelte.

Az MTI-nek küldött elemzés szerint a gazdaság túlfűtöttsége következtében a GKI a korábban gondoltnál lényegesen gyorsabb, 3,2 százalék helyett 3,7 százalékos inflációra, és a folyó fizetési és tőkemérleg lényegesen kisebb aktívumára - a GDP 3,2 százaléka helyett csak 1,4 százalékára számít.

A második negyedévtől már szinte biztosan elkezdődik a lassulás, elsősorban az EU-transzferek növekedésgyorsító hatásának kifulladása, a látványosan gyors bérkiáramlás versenyképességi akadályai, illetve a kivitel bővítésének keresleti és kínálati akadályai következtében.

A GKI elemzése szerint a kormány folytatja az évente legalább 4 százalékos növekedést célzó gazdaságpolitikáját, amit a versenyképesség javításával kíván megalapozni. "Mivel az eddig ismertté vált lépések közül éppen a piaci verseny erősítése - például a gyakran előre sejthető nyertesek és vesztesek rendszerének megszüntetése, a túlcentralizált, lojalitásalapon irányító állam modernizációja - hiányzik, sőt inkább mindezen káros jellemzők kiterjesztése folyik, ennek megvalósulása valószínűtlen" - írták. A prociklikus fiskális és monetáris politikát mindinkább egy rejtett, nem deklarált, de inflációs kockázatokkal járó gazdaságpolitika korrigálja, illetve egészíti ki a GKI szerint.

Az elemzés szerint a magyar kormány érdekérvényesítő képessége az Európai Unióban - beleértve ebbe az EU-forrásokhoz való jövőbeni hozzáférést is - jelentősen csökkenni látszik. Mindezek alapján a magyar gazdaság kormány által várt 4 százalék körüli növekedési pályája hosszabb távon nem lesz fenntartható.