A görög pénzügyminiszter Athénban bejelentette, hogy a kormány két év haladékot kapott a hitelezőktől a reformok végrehajtásához. Ezt ugyan még nem erősítette meg sem az IMF, sem pedig a brüsszeli bizottság. A görög parlament közben megszavazott egy 14 milliárd eurós takarékossági programot, amely a fizetéseket és a nyugdíjakat érinti. A második hitelprogramból származó újabb részlet lehívásához még egy munkaerő-piaci reformot is el kell fogadni. Ha ez sikerül, akkor a következő részlet akár nagyobb is  lehet, Athén az eredetileg tervezett 31,5 milliárd euró helyett 39 milliárd eurót kaphat.

A Süddeutsche Zeitung után most a Handelsblatt írt arról, hogy Görögország újabb hitelcsomagot kap, az eddigi hitelek kamatát pedig csökkentik és meghosszabbítják a futamidőt. A német üzleti lap szerint a harmadik görög mentőprogramot az euróövezeti társországok állítják majd össze, a hitel nagysága 16-20 milliárd euró körül lehet. Az ügyben várhatóan az euróövezeti pénzügyminiszterek novemberi ülésén döntenek. A támogatás feltétele, hogy a görög parlament elfogadja az újabb megszorításokat és szerkezeti reformokat.   Az újabb hitelcsomag mellett további segítség, hogy meghosszabbítják a korábbi hitelek törlesztési futamidejét és csökkentik a kamatot.

Az államadósság-válságba jutott dél-európai országnak 2010 áprilisában egy 110 milliárd eurós, idén februárban pedig egy 130 milliárd eurós mentőcsomagot állítottak össze. A hitelekhez kapcsolódó reformprogram legfőbb célja, hogy a GDP-arányos államadósság 2020-ra 120 százalékra csökkenjen a jelenlegi 150 százalékról, az államháztartási hiány 2014-re a 3 százalékos határérték alá mérséklődjön, illetve 4,5 százalékos többletet mutasson az elsődleges költségvetési egyenleg. Várhatóan egyik feltétel sem teljesül, az adósság csak 2022-re csökken 120 százalékra, az államháztartási mutatók pedig 2016-ra állnak be az elvárt szintre, ezért van szükség az újabb mentőcsomagra