|
| Giovanni Tria olasz gazdasági miniszter (b) és Pierre Moscovici, az Európai Bizottságnak a gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért felelős tagja a tervezett olasz költségvetésről folytatott római megbeszélésük utáni sajtóértekezleten 2018. október 18-án. (MTI/EPA/ANSA/Maurizio Brambatti) |
Példátlan módon az aggályosnak tartott jövő évi költségvetési tervezetének módosítására szólította fel az olasz kormányt tegnap az Európai Bizottság, kiemelve, hogy az abban szereplő számok közel sem felelnek meg a korábban kiadott uniós ajánlásoknak. Ez nem az első alkalom, hogy Brüsszel összecsap az új római kormánnyal és bizonyára nem is az utolsó. De a jelenlegi vita Olaszország gazdasági súlya miatt a teljes európai gazdasági rendszer stabilitását veszélyezteti.
Dolce Vita más pénzén
A költségvetési tervezet – amelyben szerepel a garantált alapjövedelem bevezetése a szegények számára, a nyugdíjkorhatár csökkentése és az egykulcsos adó bevezetése – múlt csütörtökön a Moody’s hitelminősítőt már arra késztette, hogy leminősítse az olasz államadósságot egy fokozattal a bóvli fölé. Az adórendszer reformja ugyanis 50 milliárd euró pluszkiadással járna az államkincstár számára, a garantált alapjövedelem pedig 17 milliárdba kerülne évente. Márpedig Róma már így is magas költségvetési hiánnyal üzemelt, az államadósság csillagászati szintjéről (132 százalék a GDP arányában) már nem is szólva.
Az északiak rosszat sejtenek és a görög válság réme sejlik fel számukra a déli horizonton. Az osztrák kancellár már múlt héten kifejtette, hogy Ausztriának esze ágában sincsen kifizetni más államok adósságát. Sebastian Kurz felszólította Rómát, hogy tisztelje az euró konvergencia kritériumait és csökkentse államadósságát. A kancellár sokat sejtetően hozzátette, hogy „több más EU tagállam ezt hasonlóképpen látja”.
Berlinben is rossz előérzetekkel pillantanak Róma felé. A kormányhoz közel álló Die Welt tegnapi számában a szerző arról értekezik, hogy az olaszok adósság-tervei Európa jövőjét veszélyeztetik és egy újabb pénzügyi válság esetén az eurózóna aligha élne túl. Az olasz gazdaság túl nagy méretű ahhoz, hogy az eurózóna országai adott esetben védőernyőt biztosítsanak számára.
Mit ért el Salvini 14 év alatt Brüsszelben?
A cikk szerint az EU széttárhatja a kezeit, ha az olasz helyzet komolyra fordul. Róma kitessékelése az EU-ból vagy euróövezetből nincsen tervbe véve. Ha pedig Brüsszel szankciókat akarna bevezetni, akkor az évekig elhúzódhat – már, ha egyáltalán a megbüntetés politikailag lehetséges lenne.
|
| Káncz Csaba |
Brüsszel gyengeségeit eközben az olasz populista kormány hangulatkeltésre használja föl. Valóban, bár az olaszok egészen az utóbbi évekig az európai közös projekt egyik legnagyobb támogatói voltak, mára az egyik legnagyobb eurószkeptikus országgá mutálódtak. Mára Brüsszel egyszerű szóbeli kritikáit is elfogadhatatlannak tartják. A Brüsszel-elleni felkelést ráadásul az a Matteo Salvini belügyminiszter vezeti, aki 14 évig volt EP képviselő fejedelmi fizetésért. Ebből az időszakból viszont sajnos Salvinitől nem maradt fenn semmi érdemi szakmai javaslat vagy eredmény.
A német kormányközeli lap szerint két út áll Európa előtt. Egyrészről bízni abban, hogy a hitelminősítők pofonjai végül jobb belátásra térítik Rómát. Másrészt viszont az euró stabilitási paktuma sürgős reformra szorul: a notórius vétkezőket – legalább egy időszakra – ki kell tudni tessékelni az eurózónából.
Káncz Csaba jegyzete
