Nyugdíjbiztosítás vagy pénztár?

Az átlagmagyar számára jelen helyzetben a legolcsóbb öngondoskodási forma az önkéntes nyugdíjpénztár, hiszen a másik széles tömegeknek kínált termékkel, a nyugdíjbiztosítással összehasonlítva messze kisebb költségszinttel dolgozik - például 600 ezer forintos befizetés felett csak 0,1 százalékos az elvonás-mértéke - mondta Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A termék ugyanakkor az értékesítés során még a nyugdíjbiztosítási Teljes Költség Mutató (TKM) plafon bevezetése után sem versenyképes a jutalékoldalon a nyugdíjbiztosításokkal, s ez most itt okoz versenyhátrányt. Persze - ismerte el a szakember - a két termék nem teljesen ugyanaz, hiszen a pénztári megtakarításnál nincs pl. biztosítási védelem. Bár így az összehasonlítás nem pontos, hiszen Nagy Csaba a Pénzcentrum és saját pénztárának adataival igyekezett szemléltetni, hogy az évek során felhalmozható vagyon (30 éves megtakarítás esetén), akár kétszerese is lehet a nyugdíjbiztosításoknak.

Mindkettő mindenkinek

Ezzel együtt az OTP ÖNyp ügyvezető igazgatója szerint a nyugdíjbiztosításnak és az önkéntes pénztárnak együtt jelen kellene lennie lényegében minden egyén megtakarításaiban, ha az egyre szerényebb "állami" nyugdíj kipótlását tervezi. (Ráadásul együttesen magasabb adókedvezményt tud igénybevenni a megtakarító.)

A szakember szerint bár a piac nagyot szenved, talán az üzenetek szép lassan átmennek a fogyasztók tudatába is: az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár létszáma 2014. II. negyedévében újra nőni tudott, holott erre 2008. óta nem volt példa. A pénztár tagsága jelenleg mintegy 218 ezer embert számlál, a pénztár által kezelt vagyon meghaladja a 175 milliárd forintot.

A lengyelek nem simliznek

A nyugdíjprobléma feszítő, s nagy gond, hogy igazán felelős helyeken még nem merik szembesíteni a sötét jövővel a társadalmat. Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban is megszüntették a magánnyugdíjpénztárakat, de nagy különbség, hogy ott az I. pillérben bevezetésre került az egyéni számla. Így az ottani emberek már most szembesülhetnek azzal, hogy a helyettesítési ráta (ami ma 75-80 százalékos nálunk, Lengyelországban 65-70 százalék) nem tartható fenn, s jó eséllyel jelenlegi jövedelmük 20-30 százalékára számolhatnak majd. Ez még komolyabb gond lehet Magyarországon, ahol a jelenlegi 4 millió munkavállaló közül 1,5 millió ember minimálbérre van bejelentve, s 350-500 ezer munkavállaló már külföldön dolgozik, amelyből még a minimálbéres befizetés is hiányzik a rendszerből.

Ráadásul a demográfia komoly további problémákat jelez. 1960-hoz képest a 0-14 éves korosztály megfeleződött 2014-re, miközben az idősek aránya megduplázódott. A termékenységi arányszám szerint 100 szülőképes nőnek 210 gyermeket kellene nevelnie. Ezt a mutatót Európában Írország, Franciaország és az Egyesült Királyság is csak megközelíteni tudja (jórészt a bevándorlásnak köszönhetően), Magyarország 1,25-ös mutatójánál csak Lettország tud rosszabbat felmutatni.

Eközben a születéskor várható élettartam 1972-höz képest 6 évvel nőtt Magyarországon, s immár 71 évre tehető. (Persze, a "jóléti" társadalmakban jóval inkább ugrik a várható élettartam, ott sokkal komolyabb a nyugdíj-nyomás - persze mások az alapok.) Külön probléma, hogy az elöregedés mellett immár a sok válás miatt is probléma lesz, hogy nő az időskorú egyedülállók aránya.

Hozambűvölet

A megtakarítások esetében a pénztári megtakarításoknál a bevezetésre kerülő eltérő kockázati portfóliók segíthetnek az ügyfélnek a választásban - bár beszédes, hogy a válság miatt a legmagasabb 10 éves nettó hozamrátát 8,27 százalékkal a klasszikus portfólió tudhat magáénak az OTP ÖNyp-nél. Komoly gond, hogy ma még el kell magyarázni az ügyfélnek, hogy ha az adott évet negatív hozammal zárja egy-egy pénztár, az nem jelenti azt, hogy "ellopták" a pénzét - főleg azért, mert ilyen hírek nem csak a köznapi ember vélekedéséből fakadnak.

A pénztár idei hozamszintje egyébként már most nagyjából elérte a tavalyi hozamszinteket, de természetesen visszamenőleges adatok nem jelentenek biztosítékot a jövőre nézve. Az OTP ÖNyp tavaly megváltoztatta a legnépszerűbb, kiegyensúlyozott portfólió esetében az alapkezelési díjstruktúrát: az alapkezelő a benchmark meghaladásakor kapja meg a 0,6 százalékos díjat, az azon felüli többlethozam elérésekor sikerdíjat számolhat fel - hívta felé a figyelmet Nagy Csaba.

Az önkéntes pénztári megtakarítások ráadásul lényegében igen sokoldalúan felhasználható lekötött betétként funkcionálnak. Lehetőség van éven belüli "hitel" igénybevételére. Ezen felül a hirtelen jött komoly pénzszükséglet kielégítésére az OTP ÖNyp az anyabankkal közösen kialakított konstrukcióban a pénztári számla zárolása mellett az egyenleg feléig forint alapú, 10 éves futamidejű hitelt nyújt a bank. Nagy Csaba szerint az ügyfél csak az egy számjegyű kamatot fizeti, s a konstrukcióban a vagyon befektetésének hozama  5-7 év alatt kitermeli a tőketartozás összegét.

Járadékban a jövő

A pénztárak minden esetben csak kötött időtartamú járadék-szolgáltatásra szerződhetnek az ügyféllel - ellentétben a biztosítókkal, ahol élethosszig tartó járadékbiztosításra is nyílik lehetőség. Fontos lenne, hogy az ügyfelek ne az egyösszegű kifizetést, hanem a járadékszolgáltatást válasszák - sokan nem tudják, hogy a pénztártagi vagyon járadékfizetés idején bekövetkezett haláleset esetén is örökölhető. Ez persze első ránézésre kevésbé attraktív, de az OTP példái azért elgondolkodtatóak. Bár a társaságnál eleddig mindössze 127-en választották ezt a módot, ők most átlagosan 38 ezer forintos havi járadékot kapnak havonta, s ezt az összeget átlagosan még 6,5 évig kapják majd.