A Budapest Bank vételi tranzakciójának lezárása után "azonnal" összevonják a hitelintézetet az MKB Bankkal - értesült a Világgazdaság. Az egyesülési folyamat ugyanakkor csak azt követően indulhat el, hogy a Budapest Bank adásvétele is lezárul. Az erről szóló szerződést várhatóan január 16-ig írják alá, a tranzakció zárására pedig - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi bejelentése szerint - jövő év közepéig kerülhet sor. A két hitelintézet összevonása ugyanakkor akár 2016-ig is elhúzódhat.
|
Épül a másik állami bankcsoport isA pénzügyi szolgáltatásokban érdekelt öt hazai intézmény lépett stratégiai szövetségre a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása és a vidék pénzügyi infrastruktúrájának, kultúrájának fejlesztése érdekében. A Miniszterelnökség támogatja az együttműködés céljainak elérését. A tárca közleménye szerint az együttműködő felek - az MFB, a Magyar Posta, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a TakarékBank és az FHB - szándékukat fejezték ki, hogy önálló üzleti érdekeik képviselete mellett közösen dolgoznak ki a gazdaságélénkítés szempontjából fontos, versenyképes pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat, valamint biztosítani kívánják, hogy a kistelepüléseken is jó minőségben elérhetők legyenek a nagyvárosokban megszokott pénzügyi szolgáltatások |
A lépés - amellett, hogy több szempontból is logikus - hozzájárulhat egy sor, az állam számára fontos stratégiai cél megvalósításához. Az egyesüléssel az OTP Bank mögött a második számú banki szereplő jönne létre a magyarországi piacon - a két hitelintézet összesített piaci részesedése mind a hiteleknél, mind a betéteknél 12 százalék feletti, ami igen komoly súlyt jelent a hazai piacon.
Az egyesített állami bank egy csapásra kiemelkedő pozíciókat érne el az általa kiemelt területként kezelt kis- és középvállalkozói finanszírozásban is: a Budapest Banknál nagyon erős - jelentős részben az agrárszektorban lévő - portfóliót sikerült kiépíteni az utóbbi években, de az MKB Bank is komoly erőfeszítéseket tett az üzletág fejlesztéséért.
Az állam számára mindenképp komoly érvet jelenthet az egyesítés mellett az is, hogy a két banknak együttesen bő 180 fiókból álló értékesítési hálózata van, s bár az átfedések megszüntetése révén ez csökkenhet, de a nagy lakossági bankok (OTP, K&H) után így is a legnagyobb hálózatú bank jöhetne létre. A sok fióknak pedig akár komoly jelentősége is lehet: a VG szerint ugyanis az sem zárható ki, hogy az újonnan létrejövő bank vezető szerepet töltene be a lakossági állampapír-forgalmazásban, ami a Magyar Államkincstárénál jóval nagyobb fizikai hálózattal eredményesebb is lehetne - annál is inkább, mert a két bank lakossági ügyfeleinek száma 2013 végén megközelítette a 730 ezret.
A súlypontok is mások: az MKB jellemzően az átlagnál magasabb jövedelmű, illetve megtakarításokkal rendelkező rétegeket célozta meg szolgáltatásaival, a Budapest Bank viszont a lakossági területen az ingatlanfedezet nélküli hitelek nyújtásában igen erős.
Az egyesülés melletti, további érvként merülhet fel, hogy a Budapest Bank egyes adatbázisait a GE által fejlesztett, központi, nemzetközi rendszereken keresztül kezelik: így a banknak az átadás után új rendszert kellene kiépítenie, hogy le tudjon válni az amerikai tulajdonos hálózatáról, ami jelentős költséggel jár. Az MKB-val történő összevonás ugyanakkor ezt a problémát is megoldaná, mivel ennek a banknak erre van önálló rendszere.
Erre már érdemes felfigyelni. 
