Raiffeisen Lízing: elhalasztva, nincs alkotmánybírósági eljárás

Szeptember 10-re halasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében, egyúttal elutasította a felperes azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon.

A lízingcég az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó kúriai kollégiumi állásfoglalás és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági normakontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát. Ezt a korábbi esetekhez hasonlóan most is elutasította a bíróság.

Raiffeisen Bank: halasztva, elutasítva

Ugyancsak szeptember 10-re halasztotta az ítélet kihirdetését a törvényszék, egyúttal végzéssel elutasította a felperes bank azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljanak a per tárgyában.

A bíróság egyúttal végzéssel azt a banki kezdeményezést is elutasította, hogy egy vitás kérdés tisztázására szakértőket rendeljen ki a bíróság.

Evobank: elhalasztva, nincs alkotmánybírósági eljárás

Szeptember 2-ára halasztotta az határozathirdetést az EvoBank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék. Az Evobank is kérte az alkotmánybírósági eljárást, az ő esetükben is elutasították.

Takarékbank: elhalasztva

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) állam ellen indított devizahiteles perében szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék.

Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára.

A bank jogi képviselője szerint a magyar állam, ellenkérelmében gyakorlatilag ugyanazokat az érveket hozta fel az általános szerződési feltételek (ászf-ek) érvénytelenségére, holott a Takarékbank érintett 6 termékének, összesen 44 különböző időállapotban érvényes szerződési feltételei voltak. Az ügyvéd szerint ezek alapján feltételezhető, hogy a magyar állam jogi képviselői egy "egyenkérelmet" nyújtottak be. Az állam ügyvédje ezt visszautasította.

Környe-Bokod Takarékszövetkezet: szintén elhalasztva

Ennél a takarékszövetkezetnél is szeptember 10-re halasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék. A törvényszék egyben elutasította a pénzintézetnek azt az indítványát, hogy forduljon az Ab-hoz.

A tárgyaláson azt hangsúlyozták, hogy a bank valamennyi szerződése megfelelt a törvényben szereplő elveknek, így az egyértelműség, az objektivitás, és átláthatóság elvének. A felperes szerint az ellenkérelem nem a keresetére adott válasz, hanem bianco, mert minden banki kérelemre egyforma választ ad, de ez nem alkalmazható ebben az ügyben. A jogi képviselő példaként említette, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását nem indítványozták, de a keresetükre adott válaszba mégis bekerült, tévesen.

Álláspontjuk szerint elképzelhető a részleges semmisség is, azaz ha a törvényben foglalt hét feltétel közül néhánynak megfeleltek. Kifogásolták azt is, hogy tárgyalás előtti napon kapták meg a második ellenkérelmet, ennek áttanulmányozására időt kértek, amit a bíróság szünet elrendelésével jóváhagyott.

MKB-Euroleasing Autólízing: és ezt is elhalasztották

A felperes lízingcég azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A pénzügyi cég keresetében ugyancsak a bírósági eljárás felfüggesztését és az Ab-hoz, illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ám utóbbiakat visszavonta.

Az MKB-Euroleasing érvelése szerint kikötéseik tételesen meghatározottak, átláthatóak és az átlagos fogyasztó számára is érthetőek. A cég kizárólag pénzügyi lízingszolgáltatást nyújt banki hitelből, forrásköltségeinek emelkedését más forrásból nem tudja kompenzálni, így érvényesítenie kell a lízingdíjakban is.

MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.: szeptember 10.

A társaság felperesként azt a törvényi vélelmet kívánja megdönteni, hogy az egyoldalúan módosítható szerződési feltételei tisztességtelenek. A keddi tárgyaláson a cég jogi képviselője visszavonta azt a kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen kontrollt az Alkotmánybíróságnál, illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál, a per alapját képező törvény ellen.

Sopron Bank Burgenland Zrt.: náluk is szeptemberig kell várni

A tárgyaláson a felperes pénzintézet előadta, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok előírják az érdemi konzultáció szükségességét az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó nemzeti jogszabályok esetén.

A felperes által hivatkozott közösségi határozat rögzíti a konzultációs eljárás menetét, meghatároz egy minimum határidőt is, amit nemzeti hatósági kérelemre le lehet rövidíteni. Ebből az eljárási rendből az következik a felperes szerint, hogy bizonyos határidőn belül nem lehet elfogadni, megszavazni a nemzeti jogszabályt.

Nemrég tiltakozók plakátolták tele a Sopron Bank egyik fiókját. Kép forrása: Privátbankár

A pénzintézet jogi képviselője kifejtette: az Európai Bíróság állásfoglalást hozott előzetes döntéshozatali eljárás keretében egy másik uniós szabállyal kapcsolatban, ami azonban szintén az eljárási rendre vonatkozott. Ennek analóg alkalmazásával lehet arra következtetni – amit az Európai Bíróság kimondott –, hogy az érdemi konzultációs kötelezettség megszegése következtében a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja a jogszabályt.

A felperes pénzintézet képviselője továbbá hangsúlyozta, hogy két szinten – alkotmánybírósági és Európai Bírósági - is fennáll a normakontroll jogszabályi lehetősége. Ennek az a jelentősége, hogy még időben eldőljön egy jogszabályról, hogy alkalmazható-e, azelőtt, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna.