Információink szerint az utolsó (utáni) pillanatban ma vagy legkésőbb csütörtökön megjelennek majd olyan végrehajtási rendeletek, amelyek révén mód nyílik arra, hogy az új Polgári Törvénykönyv (ptk.) március 15-i bevezetésével hatályossá váló hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer (hbny.) valahogy elindulhasson. Híreink szerint a most napvilágot látó rendeletek egyelőre csak arrébb űzik majd a felhőket a problémás területről, céljuk ugyanis csak annyi, hogy az időben elmaradt részletszabályozás okán ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy a pénzintézetek finanszírozását le kell állítani egy jogalkotási hiba miatt.
Elmaradt részszabályok
A ptk. szabályozása értelmében ugyanis a jövő héttől bármilyen fedezetes hitelügylet esetében csak akkor lesz módja a finanszírozónak a fedezet felett rendelkezni, ha az adott fedezetet bevezeti a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Miután azonban az új ptk. megalkotását követő közel egy év során sem kerültek kiadásra a hbny. működését szabályozó, illetve a nyilvántartás működését biztosító (informatikai) háttér szabályozásáról szóló rendeletek és maga a hbny díjrendelete sem, így lényegében kevesebb, mint egy héttel a rendszer indulása előtt ma még senki nem tudja, mihez kellene alkalmazkodni.
A fedezet biztosítása nélkül finanszíroz bárki is?
Márpedig egyes vélemények szerint a részletszabályok ismerete, azoknak a szerződésekbe történő átvezetése nélkül lényegében lehetetlen szerződni, hiszen ptk. adott szabálya a szerződéskötés kötelező elemeként írja elő a hbny. bejegyzést. Más jogi vélemények szerint – amelyek szerint a ptk. vonatkozó passzusait lehet kissé „lazábban értelmezni" - ugyan a finanszírozási szerződéseket elvben meg lehet kötni a partnerekkel, ám mivel a hitel folyósításának feltétele a zálogjog bejegyzése lenne - amelyet a jövő héttől már a hbny. bejegyzés pótol -, addig nem kerülhet sor hitel folyósításra, amíg a nyilvántartásba nem tölthetőek fel az adatok.
A szabályozás megkésése, a rendszer elindulásának csúszása így viszont azzal fenyeget(ett), hogy a jövő héttől legfeljebb akkor kerülhet sor hitelösszeg kiutalására, ha az átmeneti időszakra – a hbny. bejegyzésig – az adós vállalja, hogy a fedezet szintjéig pl. óvadéki letétet helyez el a finanszírozónál. Miután a hbny. nyilvántartás a legkomolyabban a lízingcégek ügyleteit érinti – hiszen esetükben a lízingelt tárgy önmaga a fedezet -, meglehetősen abszurd elvárás lenne a lízinget előszeretettel igénybe vevő kis- és középvállalkozásoktól, hogy képesek legyenek a finanszírozott összeggel megegyező mértékű (készpénz) biztosítékot letenni. Mindez lényegében ellehetetleníthetné például a tavaszi munkák előtt a mezőgazdasági gépek lízingelését, de a szállítmányozók eszközbeszerzései is rendkívüli módon megnehezülnének.
Még a jegybank is levédte magát
Hogy a hbny részletszabályok elmaradása okán fennálló helyzet – a zálogjog érvényesíthetőségének kritikussá válása – nemcsak a „sima” hitelintézeteket, lízingcégeket késztette lépésre, azt mindennél jobban jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a napokban átalakította a növekedési hitelprogram (nhp) mögötti fedezeti elvárások rendszerét. Eszerint az nhp II. esetében a bankoknak a lehívott összegnek nem 50, hanem 100 százalékát kell értékpapírban fedezetként a jegybankban elhelyeznie. Eddig 50 százalékos értékpapír-fedezettséget, illetve a hitelkövetelésre alapított zálogjogot várt el az MNB a bankoktól, ám szemmel láthatóan az ottani szakembereket is bizonytalansággal töltötte el, hogy a gazdaságélénkítési céllal folyósított hitel fele a megfelelő nyilvántartás nélkül kvázi fedezetlenné válik március 15. után.
Az nhp-folyósítások is veszélybe kerültek
Más kérdés, hogy az intézkedéssel biztosítéki oldalról ugyan levédi magát a jegybank, ám a hbny elindulásának késése érzékenyen érintheti magát az nhp-programot is: a 0 százalékon biztosított refinanszírozást a bankok (és január elsejétől a lízingcégek) csak akkor hívhatják le, ha már megtörtént, vagy legalább ki van tűzve a kölcsön folyósításának napja. Miután viszont a hbny-bejegyzés lehetővé válásáig – miként ezt fent jeleztük - ezt saját kockázatra senki nem tette volna meg, így a helyzet ma még – a rendelet megjelenése előtt - azzal fenyeget, hogy az nhp-források felhasználása is leáll. A refinanszírozási fedezeti szabályok kényszerű módosításával ráadásul a jegybank sokak szerint versenyhátrányba hozza a kisebb likviditással rendelkező kisebb – pl. az új magyar tulajdonosi körrel rendelkező – bankokat és takarékszövetkezeteket, hiszen nekik a nagybankoknál jóval nehezebb a 100 százalékos értékpapír-fedezet biztosítása.
Tűzoltás
Az előzetes hírek szerint a ma (holnap) megjelenő rendelet kimondottan tűzoltó jellegű lesz, amely biztosítja a hitelezés (lízing) folytatását addig, amíg a rég várt teljes körű szabályozás elkészül és a MOKK kiadhatja a hbny. felhasználói kézikönyvét, amely nyomán elkezdődhet a banki rendszerek és az új nyilvántartás összefésülése. (E téren is hátrányban lesznek a kisebb finanszírozók, hiszen míg a nagybankoknál állandó it-fejlesztő csapatok vannak, náluk jóval lassabb lesz az új elvárások implementálása, ami ismét a finanszírozási képességre hathat ki.)
Merz és Macron még március elején állapodtak meg. 
