9p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

Miután a bankok is piaci árfolyamon vették meg a forintosításhoz szükséges devizát a jegybanktól, aligha lehet kérdés, hogy közgazdaságilag és jogilag megáll a piaci árfolyamon történő forintosítás. A fejleményekről és a még nyitott pontokról szól összeállításunk.

1. Meglepetés-e a „piaci áron” történő forintosítás?

Azoknak bizonyosan, akik valami olyan megoldásban bíztak, mint például a végtörlesztés volt. De a Kúria jogegységi határozata után aligha reménykedhetett bárki is abban, hogy újabb „végtörlesztés” jön. Mint ismert, a Kúria úgy foglalt állást, hogy a deviza(alapú) hitelt felvevők az akkori kedvezőbb kamatokért magukra vállalták az árfolyamkockázatot. A mostani döntés egyik oka az, hogy a kormány most ugyanennek a jogegységi határozatnak más pontjaira hivatkozva hajtja végre a bankok elszámoltatását (a hírek szerint az Alkotmánybíróság a mai napon meg is szövegezi a kúriai határozat alapján készült törvénnyel kapcsolatos bírói aggályok elutasítását), meglehetősen furcsán nézne ki, ha ugyanennek a döntésnek egy másik pontját maga a kormányzat támadná meg. (Ezt támasztja alá, hogy a devizahitelesek nagy érdekvédője, a Civil Összefogás Fórum jogásza, Ifj. Lomnici Zoltán a mai Magyar Hírlapban arról beszél, hogy a Kúria határozata világosan kimondja, az árfolyamkockázatot a banknak kell viselnie, nem az adósnak.) Ennél is fontosabb tétel ugyanakkor az, hogy az ügyben tett intézkedések mindennél jobban jelzik, hogy az árfolyamon a bankok lényegében semmit sem kerestek: a tegnapi aukció során a kereskedelmi bankok a forintosítás alapjául szolgáló pénteki, azaz piaci árfolyamon jegyeztek le 7,83 milliárd eurót, amely összegre azért volt szükségük, hogy az így a forintosítással „egy lépésben visszafizetett” devizahitelek alapjául szolgáló saját devizatartozásukat visszafizessék. (Azzal, hogy a forintosításhoz a jegybanknak devizát kellett eladnia, végképp okafogyottá vált az a vélekedés, hogy nem volt deviza a devizahitelek mögött – sajnálatos, hogy a politikusoknak még az sem volt elég ebben a kérdésben, hogy még a Matolcsy György vezette jegybank is minden tanulmányában és a kérdésben tett hivatalos állásfoglalásában cáfolta a „szakértők” ilyetén véleményét.)

2. Mikorra várható a forintosítás?

Kovács Levente bankszövetségi főtitkár szavai szerint akár a jövő év III. negyedévéig eltarthat, amíg valamennyi ügyfél számára megtörténik az átállás. Erre az igen hosszú, csaknem egy éves időtartamra azért van szükség, mert az elszámolások csak tavasszal indulnak, ráadásul a fair bankolásról szóló, várhatóan jövő kedden a Parlament elé kerülő törvény szabályait és a forintosítást is minden ügyfél esetében el kell végezni, azaz minimum egyszer valamennyi hitelessel találkoznia és újból szerződnie kell a pénzügyi szolgáltatóknak.

3. Kire mi vonatkozik?

Fontos tudni, hogy a most ismert elképzelések szerint a fair bankolásról szóló törvény minden hitel- és lízingszerződéssel bíró ügyfélre vonatkozik majd (ez még csak terv). A bankok elszámoltatásáról törvény az őszi módosítással egy szűkebb kört érint (ez tény): nem remélhetnek visszamenőleges elszámolást a 2010. után devizában felvett és devizában is törlesztett hitelek tulajdonosai és a nyári „minden fogyasztói hitel” címen elhíresült elszámolásba már nem tartoznak bele a hitelkártya- és folyószámlahitelek, valamint a korábban állami támogatás mellett felvett forinthitelek sem. A mostani forintosítás az első hírek szerint még szűkebb kört érint: ide most csak a jelzáloggal fedezett lakás- és szabadfelhasználású hitelek tartoznak majd. (Egyes vélekedések szerint a jogalkotó „beengedi” majd a deviza(alapú) lakáslízinget is.) Eképp a forintosítás nem érintené – a jelenlegi ismeretek szerint – a deviza(alapú) személyi hiteleket és az autólízing szerződéseket sem.

4. Nyer-e valaki az átmeneti időszakon?

Adódik a kérdés, hogy ki nyerhet azon, ha az átmeneti időben az árfolyamok jelentősen elmozdulnak a most berögzített szinttől. Nos, a hitelfelvevők számára a történet lezárul, nekik – hacsak más politikai döntés nem születik – a beégetett árfolyam marad. Az árfolyamváltozás tekintetében úgy fest, az egyetlen, aki hazardírozik, az a költségvetés. Ha a forint erősödne az átmeneti időszakban, akkor a november 7-i szint és a konverzió közötti árfolyamkülönbözetet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Bankszövetség megállapodása alapján a bankoknak be kell majd fizetniük a költségvetésbe – azaz ők sem húznak hasznot. Ha a bankoknak veszteségük lesz az árfolyamváltozáson (gyengül addig a forint), akkor azt leírhatják a jövő évi és a 2016-os bankadóból. (Érdekes, hogy erre a kockázatra nem dolgoztak ki fedezeti ügyletet a jegybankban – hogy a költségvetést ne érje veszteség.)

5. Mekkora a beégetett árfolyamveszteség?

Miután a svájci frank kölcsönöket 256,47, az euróhiteleket 308,97, a jenhiteleket pedig 2,163 forinton váltják át, a Világgazdaság számításai szerint a svájci frankban eladósodott 60-70 százalékos árfolyamveszteséget könyvelhetnek el, a jenhitelesek 40, az euróhitelesek 20-25 százalékot bukhattak a forint gyengülésén a hitelfelvétel óta a forintosítási árfolyamhoz képest átlagosan.

6. Lesz-e kibúvó?

A „beégetett” veszteség miatt ildomos volna, ám ebben az esetben – és ezzel a kormány is tisztában van – nem oldaná meg „véglegesen” a devizahitelesek kérdését. Épp ezért a kabinet most arra készül, hogy csak azoknak engedi meg, hogy lemondjanak a forintosítás áldásairól, akik megfelelnek a devizahitelezés megszigorított szabályainak. Ez pedig igen komoly. Egyrészt durván szabályozza a hitelfedezeti érték szintjét. Az ingatlan értékének a devizahitel euróhitel esetében csak 50 százalékát teheti ki, más devizanemnél (frank, jen) csak 35 százalék a limit. (Pénzügyi lízingnél 5-5 százalékponttal magasabbak lehet az LTV.) A VG által idézett piaci források szerint pusztán az LTV-szabály okán a lakáshiteleseknek csak nagyjából az 5, a szabad felhasználású jelzáloghiteleseknek pedig maximum 10-15 százaléka tarthatja meg a devizahitelt – utóbbiak kisebb szinten adósodtak el. De a további szabályok tovább szűkítik a lehetőségeket. Jelenleg az kaphat deviza(alapú) jelzáloghitelt, aki deviza alapú jövedelmet tud igazolni, ám ennek meg kell haladnia a minimálbér 15-szörösét, ami bő 1,5 millió forintos fizetést jelent. Jövőre ugyanakkor változik a szabályozás és a devizában eladósodók csak a jövedelemarányos törlesztésben számíthatnak komolyabb korlátokra: a tervek szerint 400 ezer forintos havi jövedelem alatt az euróhitelesek csak a havi jövedelmük 25, a más devizában eladósodók pedig a 10 százalékának megfelelő törlesztőrészletet vállalhatnak, 400 ezer forint fölött 30 és 15 százalék az maximális limit. (Az még nem teljesen lezárt, hogy mi lesz a devizában elvárt jövedelemmel.)

Ami bizonyos: a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül minden érintettnek jeleznie kell, ha nem akarja, hogy megmentsék – függetlenül attól, hogy végül is mikorra kerül sor saját hitelének forintosítására.

6. Mi lesz addig?

Nagy kérdés, hogy a bankok a törvény megszületése után milyen árfolyamon kötelesek számítani az aktuális törlesztőrészleteket. Ha úgy vesszük, hogy ők a jegybanki tendereken már „lecserélték” a devizahiteleket, s az elszámolásra az aktuális törlesztéstől független megállapodás születik, ésszerű lenne, ha ezt követően az aktuális törlesztőrészletek a „beégetett” árfolyam alkalmazásával kerülnének kiszámításra.

7. Milyen kamatra számíthatnak a hitelesek?

A helyzet faramuci. Az aktuális piaci kamatozás mellett a legjobb ügyfelek 4 százalék körüli kamaton is kaphatnak forint alapú lakáshitelt (döntően rövid, maximum 6 hónapos kamatperiódusra), míg a többiek 6-7 százalék körüli szinten juthatnak forinthitelhez. (A fix törlesztésű hitelek a változó kamatozású kölcsönöknél nagyjából 1 százalékponttal magasabb kamaton futnak.) Ezek a szintek mos akár 2-3 százalékponttal is magasabbak lehetnek az aktuális svájci frank lakáshitelek piaci kamatszintjénél, tehát a „beégetett” árfolyamért cserében az ügyfél alacsonyabb kamatra számíthat. (Erre – persze csak a jó ügyfeleknél - rásegíthet az, hogy a jegybank 6 hónapos időtartamra költségmentessé tenné a hitelek forintosításakor a bankváltást.) Márpedig Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy 1 százalékpontnyi kamatkülönbség nagyjából 15 százalékos árfolyamkülönbségnek felel meg. Ugyanakkor, ha végigmennek az elszámolási perek és a bankok a magyar igazságszolgáltatás előtt végérvényesen veszítenek (az Európai Bíróság döntése évek múlva lesz esedékes és még ha a bankoknak is adnak igazat, olyan szabályt nem alkothatnak, hogy az ügyfeleknek vissza kellene fizetni a megkapott összegeket), akkor a mostani 7-9 százalékos CHF-kamatok átlaga 4,5-6,5 százalék körüli szintre szállna vissza, ami elronthatja a szebb képet. Ráadásul lehet olyan megoldás is, amikor azt rögzítenék, hogy a forinthitel ugyanolyan kamatmarzs mellett nyújtható, mint anno a frankhitel folyósításakor felszámoltak – bár ez alapjaiban igazságtalan lenne, tekintve, hogy marzsban már akkor is vastagon fogott a bankok ceruzája. Ami bizonyos: bár a fair bankolásról szóló törvény a hírek szerint 3 évre kötné meg a bankok kezét a kamatemelés kizárásával, a forintosító ügyfelek számára javasolt, hogy ennél hosszabb futamidőre fix kamatozást kínáló konstrukciót keressenek, mert a mostani rekordalacsony kamatszint – hiába a januárra várt további enyhítés – már középtávon is emelkedésre ítéltetett.

8. Mi lesz a speciális megoldásokkal – pl. az árfolyamgáttal?

Az árfolyamgátas szerződések – okafogyottságuk miatt – bizonyosan megszűnnek, azaz ezeket a hiteleket is forintosítják. De az eddigi hónapokkal az ügyfél bizonyosan jól járt. Az elszámolás során a mentesített követelésrészből az állam 50 százalékát bizonyosan megkapja az ügyfél. (Ennek fedezetéül szolgálhat az esetleges forinterősödésből származó különbözet állam általi bezsebelése.) Az még nagy kérdés, hogy a bankok által vállalt rész sorsa mi lesz – ez azonban nem a forintosítástól, hanem az MNB által az elszámolás szabályairól szóló, a piac által várt rendelettől függ. Itt ésszerű lehet, hogy a bankok által vállalt kötelezettség csökkentse az elszámolási egyenleget. A gyűjtőszámlán gyűlő tőketartozáson ugyanakkor szépen kereshetett az árfolyamgátas ügyfél az eddigi hónapokban, hiszen annak kamatozása nem a piaci CHF szint volt, hanem a 3 havi Bubor értéke – a különbözet bizonyos időszakokban akár 4 százalékos is lehetett.

9. Mit kell csinálni?

A legegyszerűbb válasz: várni. A törvényekre (fair bank, forintosítás), az elszámolási rendeletekre, a bírósági ügyek lezárultára és kiértesítésre. Addig pedig fizetni a törlesztést - meglátjuk milyen árfolyamon.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor NAV: ma éjfélkor jár le a határidő
Privátbankár.hu | 2026. június 1. 18:46
A NAV ma éjfélig mintegy 400 ezer cégtől vár tao-, és több mint 100 ezer társaságtól kivabevallást.
Pénzügyi szektor Megduplázták a lakáshitelek törlesztésére fordított pénzt az egészségpénztári tagok
Privátbankár.hu | 2026. május 29. 12:43
Csak az első negyedévben több mint 1,7 milliárd forint egészségpénztári megtakarítást fordítottak lakáshitel-törlesztésre a tagok, kétszer annyit, mint 2025 első három hónapjában – derül ki a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatokból. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba tízezrek léptek be egy év alatt, és jelentősen nőttek a befizetések is.
Pénzügyi szektor Megint rekordott szállított – lepipálja a konkurenciát ez a hazai bank
Privátbankár.hu | 2026. május 28. 12:29
A bővülő eredmény a szektor átlagához képest is kiemelkedő.
Pénzügyi szektor A devizavétel most észszerűbbnek tűnik, mint a forintbefektetés
Privátbankár.hu | 2026. május 27. 13:51
A Blochamps Capital szerint a 3 legnagyobb hitelminősítő rövid távon még kivárhat Magyarországgal kapcsolatban, ugyanakkor egyre nehezebb olyan piaci érvet találni, amely tartósan a mostaninál erősebb forint mellett szólna. Bár a nominális árfolyam potenciális hatása a magyar gazdaságpolitikai vitákban sokszor jelentősen túlbecsült-, mégis fontos sarokpont a vállalkozásoknak, hogy az EU-pénzek megszerzésének kérdése, a költségvetési pálya és a kamatkülönbözet alakulása ősszel újra nyomás alá helyezhetik a hazai devizát. Ez pedig a vagyonosok mellett a nyaralásra készülő lakossági ügyfelek valutavásárlási kedvét erősíti.
Pénzügyi szektor A Revolut Bank megkezdi a magyar bankszámlák bevezetését az új ügyfelek számára
Privátbankár.hu | 2026. május 26. 12:17
A magyar bankszámlák bevezetése újabb lépést jelent a Revolut stratégiájában.
Pénzügyi szektor Bizalmi vagyonkezelési kisokos – napirenden az új kormánynál
Privátbankár.hu | 2026. május 21. 16:54
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
Pénzügyi szektor Ilyenek lesznek a fizetések a jövőben
Herman Bernadett | 2026. május 19. 14:55
Folyamatosan terjednek a digitális fizetési megoldások, a BKK Pay&Go is egyre népszerűbb, emellett a BL-döntőre is készül a Mastercard. 
Pénzügyi szektor A megemelt mértékű bankadó hatása látszik a K&H negyedéves számain
Privátbankár.hu | 2026. május 18. 13:10
A Bank hitelállománya egy év alatt 13 százalékkal nőtt.
Pénzügyi szektor Az MNB elárulta az aranytartalék értékét
Privátbankár.hu | 2026. május 18. 12:14
13,978 milliárd euróra csökkent.
Pénzügyi szektor Brutális adóterhek alatt nyög az OTP
Herman Bernadett | 2026. május 15. 11:02
A megduplázódott extraprofitadó veszteségessé tette Magyarországon az OTP-t, hiába nőttek a hitelállományok. Az új kormányban és a jövőben azonban bízik a hitelintézet, amely csoportszinten 177 milliárd forintos nyereséggel zárta az első negyedévet.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG