A pénzmosás elleni törvény 2013. július 1-jei módosítása nyomán a jogi személyiséggel rendelkező hazai vállalkozások és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, valamint az egyéb jogi személyek, például alapítványok, egyesületek képviselőjének 2014. december 31-ig kellett írásban nyilatkozniuk a számlavezető hitelintézetüknél tényleges tulajdonosukról, amennyiben ezt korábban nem, vagy nem a jogszabálynak megfelelő tartalommal tették meg.
Az OTP Bank arról tájékoztatta az MTI-t, hogy érintett ügyfeleinek 95 százaléka időben leadta nyilatkozatát. Az önkormányzati ügyfeleket nem számítva körülbelül 196 ezer nem lakossági ügyfele van az OTP Banknak. Január 1-jén tízezer ügyfélnek hiányzott a megfelelő nyilatkozata, ám ezek döntő többsége csak minimális számlaforgalmat bonyolít le.
A törvényi előírásnak megfelelően, amíg a nyilatkozatot meg nem kapja, a bank nem teljesíti az ügyfél által kezdeményezett tranzakciókat. Ha az ügyfél leadja a nyilatkozatot, attól kezdve ismét zavartalanul forgalmazhat tovább a számláin.
A K&H Bank a jogszabály adta határidőnél szigorúbb határidőt jelölt ki. Mostanra az érintett ügyfélkör legnagyobb része rendelkezik a szükséges érvényes nyilatkozatokkal. Jelenleg mindössze néhány olyan alapítvány vagy egyesületet van, amelyek nem felelnek meg az új törvénynek, mivel az ő számlazárásuk, kezelésük nem normál ügymenet szerint történik (például hatóságilag zárolt számlák, letéti számlák).
Az UniCredit Bank vállalati, vállalkozói ügyfeleinek csupán elenyésző százaléka, többségében a számlán tranzakciót csak ritkán kezdeményezők nem tettek az előírásnak megfelelő nyilatkozatot. Az utolsó pillanatokban és még azon túl is számos nyilatkozat érkezett a bankhoz.
Az Erste Bank több tízezer ügyfelet azonosított nyilvántartásaiban - aki nem nyilatkozott, annak számláit itt is zárolták. Aki nyilatkozni akar, postai úton, személyesen a bankfiókokban vagy vállalati irodákban, faxon, e-mailben szkennelt formátumban is megteheti.
Ez a „gig economy.” 
