Nagyon rossz napjuk volt a tőzsdéknek ma, főleg Európában. A brit index 2,5 százalékkal zuhant, aminek oka az lehetett, hogy a miniszterelnök előrehozott választásokat helyezett kilátásba. De a francia CAC is 1,7 százalékkal esett, a vasárnap esedékes elnökválasztáshoz közeledve. A német DAX csak egy százalékkal lett alacsonyabb, főleg a Volkswagen négy százalék feletti erősödése miatt, amit a jó gyorsjelentés okozott.
Nyilván nem javította a hangulatot, hogy Észak-Korea atomcsapással fenyegette meg az USA-t. Amerikában a befektetők nem örültek a Netflix, a Johnson & Johnson jelentésének sem, de igazán nagyot a Goldman Sachs zuhant, 4,7 százalékot. Az S&P 500 index 0,5, a Nasdaq 0,4, a Dow Jones ipari átlag 0,7 százalékos mínuszban volt este hat körül. A dollár fél százalékkal gyengült a főbb devizákkal szemben.
A BUX index pluszban kezdett, de lefelé csorgott majdnem egész nap, és mínusz egy százalékon érte el mélypontját délután. A kereskedés végén magához tért, és csak 0,3 százalékos eséssel zárt. A Mol két százalék feletti mínuszból jött vissza, és végül 0,5 százalékkal 21 000 forintra süllyedt. Az OTP 0,3 százalékkal 8058-ra esett, a Telekom 1,2 százalékkal 487-re. A Richter kissé erősödött, 0,2 százalékkal 6870-re.
Hektikus volt a forint
Szokatlanul hektikus volt a forint, reggel az euróval szembeni árfolyama idei mélypontján volt, 313,80-nál, azután nagyot erősödött, 312,40-ig ment. Este ismét magasabban, 313,50-nél láthattuk. (A forintról bővebben itt írtunk.)
A török líra a népszavazás utáni, ünnepi hétfőn még nagyot erősödött, most már csak szerényebben. A tőkepiacok szempontjából Erdogan elnök győzelmét pozitívnak ítélik, a bizonytalanság, politikai kockázat csökkenése miatt, ám a győzelem nem igazán meggyőző mértékű, ráadásul a csalás és megfélemlítés árnyéka vetül rá. Nem véletlen, hogy Európából alig valaki gratulált Erdogannak.
Kötvényekbe menekülnek
A cseh korona, amely elől nemrég hárították el az erősödést akadályozó árfolyamküszöböt, érdekes módon 0,5 százalékkal gyengült, 26,75 euró/koronára. Az angol font 1,6 százalékkal erősödött az euróhoz és 1,0 százalékkal a dollárhoz képest.
Az olajnál az amerikai kitermelés növekedésétől való félelmet emlegették a sajtóban, mint okot, amiért ismét egy százalék körüli mínuszban van, a WTI 52,30, a Brent 54,80. Az arany drágult, az ezüst viszont olcsóbb lett. Erősen csökkentek az amerikai és német államkötvények hozamai, ami óvatosságra, ijedtségre, kockázatkerülésre utaló jel.
Többet érhet a Mol
Jóval többet is érhet még a Mol a KBC Equitas szerint, azt tartják „jelenleg az egyik legígéretesebb magyar nagypapírnak”. Árfolyamát az elmúlt hónapokban a CEZ eladásai miatti kockázat fékezte, közben a régiós szektortársak 15-40 százalékos árfolyam-emelkedéseket könyveltek el. Így a Mol nemcsak készpénztermelése alapján mondható alulértékeltnek (22 740 forintos a reális érték adódik ez alapján), hanem a szektortársakkal való összehasonlítás alapján is. Az INA lehetséges eladása pedig egy igen értékes opció, ami a 25-27 ezer forintos tartományba is emelheti a Mol reális értékét.
Mindenki az adórendszer reformjára vár, de a Kongresszus leragadt az Obamacare-nél – írtuk ma Donald Trump elnök politikájáról. Az Equilor Befektetési hírlevele szerint nem érkeznek fontos makrohírek a húsvét utáni rövid héten Magyarországról, ezért a kereskedést várhatóan a nemzetközi események határozzák meg.
60 dollár feletti olajár?
Az Erste Befektetési azt írta, az olajár alakulásában fontos szerepe lehet a Citi elemzésének, aki csatlakozott más házak, például a Goldman véleményéhez, amely szerint az olaj 60 dollár fölé emelkedhet az év végére. Az emelkedés fő oka, hogy a kereslet erősödésével és a kínálat alacsonyan tartásával elkezdődött a globális készletek süllyedése. Az OPEC pedig várhatóan fél évre meghosszabbítja a termelés befagyasztását, ami az év végére akár pár száz millió hordóval is csökkentheti a globális készletek nagyságát.
A Magyar Telekom május 23-tól fizeti a részvényenkénti 25 forintos osztalékot. Osztalékszelvénnyel május 10-én forog utoljára a papír – írta szintén azt Erste.
A volt orosz elnök szerint az ukránoknak szembesülnie kell az új, harctéri realitásokkal. 
