OTP-t és Magyar Telekomot is vettek nyugdíjasaiknak a gazdag norvégok

A norvég olajbevételekből táplált, nyugdíjcélú globális állami vagyonalap (angolul Government Pension Fund Global) tavaly év végén 2,02 milliárd norvég koronát tartott magyar részvényekben, kicsivel kevesebbet, mint a 2011 végi 2,08 milliárd. (A 2010 végi adat pedig még 2,73 milliárd korona volt, tavaly már volt egy komolyabb csökkentés a magyar termékekben.)

A kötvényeink értéke rendesen csökkent

Ez a 2,02 milliárd koronás befektetés a december végi MNB-középárfolyamon 79,7 milliárd forintnak felelt meg, ami egy nagyobb hazai befektetési alap mérete. Egy ekkora méretű magyarországi alap a hatodik lenne a legnagyobbak listáján a február közepi adatok szerint. (A legnagyobb alapok listáját itt közölte a Privátbankár.)

Olajfúrótorony a fjordban

A rosszabb hír, hogy a nyugdíjalap 64 százalékkal, átszámolva 27-ről 9,8 milliárd forintra csökkentette a magyar kötvények arányát, államkötvényeket és kisebb mennyiségben OTP-kötvényeket adott el, esetleg lehetséges az is, hogy lejártak, és nem újította meg befektetését. Ezekkel a számokkal azonban nem túl jelentős szereplő a hazai kötvénypiacon, például csak a külföldi befektetők kezében levő forintos államkötvények értéke megközelítette az 5000 milliárdot év végén, és ehhez jönnek még a devizakötvényeink.

Negyedével nőtt a magyar részvénycsomag

A magyar részvényeket már sokkal jobban kedvelték, az értékük 1,41 milliárd koronáról 1,77 milliárdra nőtt, azaz 56 milliárd forintról 70 milliárd forintra, ez 24 százalékos növekedés. Ezen belül a Magyar Telekom-papírok értéke 7-8-szorosára nőtt. Korábban eléggé jelentéktelen mennyiségű Telekomja volt, ezt 2,5 milliárd forint értékűre növelte, ami már a cég részvényeinek 0,64 százaléka.

Az OTP esetében 1,69 százalékos, jelentősnek mondható részesedését 2,01 százalékra növelte a norvég óriás, árfolyamértéken ez 15-ről 23 milliárdra való ugrást jelent. Kissé a Mol- és Richter-pakettje is bővült, az FHB-é csökkent ugyan, de nem számottevő, az Egis-részesedés inkább stagnált. Összehasonlításképp, a BUX index tavaly hét százalékkal nőtt, ez csak kis részét magyarázza a magyar portfólió változásának. A norvég korona ára pedig ezúttal alig változott, csak egy százalékkal gyengült a forinthoz képest.

Jó volt a tavalyi hozam

A Government Pension Fund Global hozama tavaly 13,4 százalékot tett ki, ez a második legjobb érték az alap történetében – írja a befektetéseket menedzselő, állami NBIM (Norges Bank Investment Management) vagyonkezelő cég közleménye. Ezen belül a részvényportfólió 18,1 százalékot hozott, hiszen a világ főbb részvénypiacai jelentős emelkedéssel zárták az elmúlt naptári évet.

A kamatozó vagy kötvényjellegű (fixed income) befektetések hozadéka 6,7 százalék volt, főleg a vállalati kötvények teljesítettek jól, de nem volt egy veszteséges kötvénypiaci szektor sem. Az alap harmadik üzletága, az ingatlan, 5,8 százalékot hozott. Amint korábban írtuk, az alap 1998 óta éves átlagban 2,57 százalékos reálhozamot (infláció feletti hozamot) ért el 2011 végéig, a legutóbbi öt válságos évben viszont reálértékben éves szinten átlagosan 0,63 százalék veszteséget termelt.

Kár, hogy hozzánk nem jutott a kötvénypénzből

Az alapnak 2011-ben a legnagyobb vállalkozása az volt, hogy bevételeiből 150 milliárd koronát az európai részvénypiacokon költött el. Tavaly hozzávetőleg ugyanekkora összeget a feltörekvő piaci kötvénypiacokra vittek. A hasonló kategóriába eső Magyarországra azonban ebből ezek szerint nem jutott.

A sok devizához képest erősödő norvég korona, amely a svájci frankhoz hasonlóan menekülődevizának is számít, de az olajár is nagyban befolyásolja, 220 milliárddal csökkentette viszont a vagyont az elszámolásnál.