A világ legnagyobb befektetői az állami vagyonalapok, mint a 650 milliárd dollárosra becsült, olajpénzekből táplálkozó norvég nyugdíjalap, vagy a kínai állam gigászi alapjai, a 482 milliárd dollár körüli China Investment Corporation és a 568 milliárdos SAFE Investment Company. A Távol-Kelet és Norvégia mellett azonban az arab világ is hatalmas nagy állami alapokat tart fenn, az Abu Dhabi Investment Authority a második a norvégok után 627 milliárd dolláros mérettel, a szaúdi SAMA Foreign Holdings a negyedik a sorban 533 milliárddal, a kuvaitiak pedig hetedikek és 296 milliárdnál tartanak – írta a német Wirtschaftswoche.
Sok százmilliárd dollár keresi a helyét
A hat legnagyobb, arab országok által fenntartott vagyonalap össztőkéje 1700 milliárd dollárra tehető, és az utóbbi időben Nyugat-Európában is nemegyszer felhívták magukra a figyelmet, amikor komoly részesedést szereztek egy-egy nagyvállalatban. Például nagyrészvényesei a Volkswagennek és a Daimlernek is. Az iszlám befektetők egyre nagyobb szerepet játszanak a világgazdaságban, a Föld iszlám vallású lakossága is igen jelentős, 2010-ben 1,6 milliárd főre, az összes lakos mintegy negyedére becsülték létszámukat.
A normál bankok sem akarnak kimaradni
Csak a hetvenes években jött létre az első iszlám bank, ma már 75 országban több mint 300 lehet belőlük. Már olyan nemzetközi bankok is részt vesznek az iszlám pénzüzletágban, mint HSBC, Citibank, Standard Chartered, Deutsche Bank, BNP Paribas vagy az ABN Amro – írja a Wirtschaftswoche.
A világszerte elterjedt pénzügyi rendszer bejáratott útjai mellett így egy alternatív pénzkezelési mód alakul ki. Ahhoz, hogy egy befektetés saría-konform legyen, ahhoz először elismert iszlám jogtudósnak kell megvizsgálnia, hogy megfelel-e a szigorú szabályoknak, és „halal”-nak, engedélyezettnek nyilvánítania. A szabályok közül a legfontosabb a Korán tilalma a kamatszedésre – írják.
Nincs lekötött betét, biztosítás és jelzáloghitel
A muszlimok a szent könyv szerint nem szedhetnek és nem fizethetnek kamatot, ezen kívül nem üzletelhetnek olyan cégekkel, amelyek tevékenysége fegyverekkel, alkohollal, dohánnyal, disznóhússal, szerencsejátékkal vagy pornográfiával kapcsolatos. Ezen kívül az iszlám finanszírozás modellje a kockázatmegosztáson alapul, a befektetői átvállalja a rizikó egy részét a vállalkozástól, és ezért részesedik a nyereségből. A túlzott eladósodás azonban éppúgy tilos, mint a túlzott spekuláció, a beruházásoknak pedig a közösséget kell szolgálniuk.
Mindennek messzemenő következményei vannak: a muszlimok, akik ehhez tartják magukat, nemcsak fegyverkonszernek részvényeibe nem fektethetnek, de például a kamatszedésből élő bankok papírjaiba sem. Lekötött betétbe vagy hagyományos kötvényekbe sem tehetik a pénzüket, és a biztosítás, hitelfelvétel, ingatlanfinanszírozás is problémákba ütközik ilyen feltételek mellett.---- Csak semmi derivatívát, kérem ----
Csak semmi derivatívát, kérem
Ráadásul a kamattilalomból az is levezethető, hogy minden pénzügylet mögött valamilyen konkrét reálgazdasági értéknek kell lennie – konkrét anyagi dolognak, tevékenységnek, szolgáltatásnak. Az értékpapírosított bóvlijelzálogok, értéktelen Lehman-certifikátok és egyéb kockázatos hitel-derivatívák rossz tapasztalatai után ez sok nyugati befektető fülében is zeneként cseng, akik a fenntartható fejlődés, befektetések hívei. Az iszlám finanszírozás ennek és az utóbbi öt év válságidőszakának fényében a nem muszlimok körében is érzékeny pontra tapintott.
Az iszlám bankok és pénzügyi szolgáltatók közben egész sor olyan terméket találtak fel, amelyek megfelelnek a saríának, mégis a bejáratott nyugati pénzügyi termékekhez hasonló eredménnyel járnak. A piac azonban még gyerekcipőben jár, sok területre, mint a jelzálog-finanszírozás vagy a fix kamat, még nem vagy nem teljesen sikerült megoldásokat találni.
Kerülő úton mégis megvalósítható
Ennek a kerülőútnak azokban az a nagy hátránya egyes országokban, mint Németországban, hogy az ingatlanátruházási illetéket egy helyett kétszer kell kifizetni, ami lényegesen megdrágítja a műveletet. Más országok, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország viszont már az iszlám pénzügyekhez igazították a törvényeiket és az adószabályaikat, amivel segítik az iszlám bankolás fejlődését.
Milliószám élnek muszlimok Európában
Igazi iszlám bank azonban eddig csak Nagy-Britanniában van. Európában az elsőként az Islamic Bank of Britain jelent meg, amely azonban 2011-ben csak egy katari bank segítségével kerülte el a csődöt, annak ellenére, hogy több tízezernyi számlát kezel. Ma már öt teljes tevékenységi körű bank és más bankok több mint egy tucatnyi speciális részlege foglalkozik iszlám bankolással a szigetországban.
Más országokban még nem olyan fejlett ez az üzletág, pedig becslések szerint Németországban 4,3, Franciaországban hatmillió muszlim él, igaz, csak mintegy 20 százalékuk gyakorolja aktívan vallását. A pénzvilágban azonban ez így is hatalmas potenciált jelent.
A Dow Jones is ráharapott
Az egyik németországi iszlám pénzügyi vállalkozás vezetője, Taoufik Bouhmidi szerint ügyfeleik kevéssé érdeklődnek részvények és részvényalapok iránt. Aki akar, önállóan is tud találni az előírásoknak megfelelő részvényeket. Még könnyebb azonban, ha valamely erre szakosodott index elemei közül válogatnak. A Dow Jones például egész iszlám indexcsaládot dolgozott ki. Saría-konformnak minősül sok más papír mellett az Apple, az Exxon, az IBM vagy a Microsoft részvénye.
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
