Egyre több pénzt visznek külföldi bankokba a magyarok – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen publikált előzetes adataiból – és általában véve is a háztartások pénzügyi vagyonának nagyjából nyolcada valamilyen külföldi céget, bankot gyarapít. A teljes 118,6 ezer milliárd forintos háztartási pénzügyi vagyonból nagyjából 14,6 ezer van befektetve külföldön.
Tavaly év végén például már csaknem minden hetedik betétben lévő magyar megtakarítás külföldi bankban volt, a magyar háztartások külföldi bankbetéteiben ugyanis már 2276,6 milliárd forint halmozódott fel, ami történelmi rekord. Csak 2025-ben több mint 235 milliárd forintot vittek ki a határon túli bankokba a magyarok, ez hasonló nagyságrendű összeg, mint amennyit például hazai életbiztosításokba fektettek be a háztartások.
Külföldi bankokban egyébként nem mindig egyszerű számlát nyitni, sok hitelintézet a pénzmosásról szóló nemzetközi jogszabályok miatt megköveteli ugyanis, hogy a bankszámlát nyitó ügyfél az adott országban bejelentett lakcímmel vagy munkahellyel rendelkezzék, de privátbanki ügyfeleknek a hazai közvetítők persze el tudják intézni a számlanyitást.
Adózni ugyanúgy kell
A külföldi bankszámlának egyébként adózási szempontból elvileg nincs sok előnye, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ugyanis jellemzően kikötik, hogy a számlát nyitó magyar állampolgárnak a betétek kamata után ugyanúgy meg kell fizetnie a magyarországi közterheket, mintha Magyarországon kötötte volna le a pénzét. Vagyis a 15 százalékos kamatadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) pontosan ugyanúgy levonják egy osztrák, horvát vagy német bankban vezetett számlán felhalmozott kamat esetében is, mint itt, Magyarországon. Az adóelőny az olyan országokban vezetett bankszámláknál, amelyekkel nincs egyezmény kettős adóztatás elkerülésről – ilyen például az Egyesült Államok – végképp nem érvényesíthető, hiszen akkor mindkét országban be kell fizetni az adót.
Egyedül a banki díjakon spórolhat az ügyfél, ha egy külföldi hitelintézet olcsóbban vezeti a számlát, vagy nem számít fel a tranzakciók után olyan költségeket, mint a magyar bankok – ez eredményezhet megtakarítást. Tekintettel arra, hogy más országokban jellemzően nem terheli a tranzakciókat vagy a devizaváltást olyan tranzakciós illeték, mint Magyarországon, ezen egy vagyonosabb, sok ügyletet lebonyolító ügyfél sokat spórolhat.
Devizát inkább betétben tartanak
Nem csak külföldön, idehaza is egyre népszerűbb a devizaalapú megtakarítás. Devizabetétben a magyar háztartások az év végén csaknem 2360 milliárd forintot tartottak. Ez ugyan elmaradt a korábbi rekordoktól, hiszen a csúcsérték 2022 második felében volt, amikor 2500 milliárd forint fölött tetőzött az állomány. Az viszont, hogy csökkent a devizabetétek forintban számított volumene, egyedül annak köszönhető, hogy a forint erősödött az euróval és a dollárral szemben. Tavaly például összesen több mint 310 milliárd forintnyi friss megtakarítás ment devizabetétekbe. Beszédes adat viszont, hogy külföldi bankbetétben csaknem annyi pénz van már, mint hazai devizabetétben.
A keményvaluta mint készpénz sokkal kevésbé népszerű, mint a devizabetét vagy a külföldi betét. A lakosság 400-450 milliárd forintnyit tart ilyen eszközben. A készpénzes valutaállomány jellemzően akkor szokott megugrani, ha a háztartások veszélyben érzik magukat. Ilyen helyzet volt például, amikor 2008-2009-ben a forint árfolyama hirtelen gyengülni kezdett, vagy 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése, amikor a szokásos forintmennyiség 20-szorosát váltották át a pénzváltóknál a magyarok.
A külföldi értékpapírok mennyisége is gyarapodik
Mindezek mellett december végén már több mint 5100 milliárd forintot tartottak a magyar háztartások külföldi értékpapírokban is, ami szintén történelmi rekord. Még úgy is, hogy a forint erősödése miatt ezeknek a papíroknak a forintban számolt értéke csökkenhet.
Ennek is köszönhető, hogy külföldi kötvényekben 1121,6 milliárd forint volt csak, ami hajszálra elmaradt a tavaly augusztusi rekordtól, pedig minden egyes hónapban vásároltak tavaly újabb kötvényeket a magyarok. Az MNB adatai szerint összesen 5500 milliárd forintnál is több befektetésük van a magyaroknak külföldi vállalatokban, ennek egy része tőzsdei részvény, de más érdekeltségek is lehetnek.
Külföldi befektetési jegyekben már több mint 2930 milliárd forint volt december végén, külföldi alapokba is minden hónapban áramlott új megtakarítás, az év során csaknem 560 milliárd forint értékben. A külföldi részvények állománya 1056,8 milliárd forinton tetőzött, a magyarok a külföldi tőzsdéken is nettó értelemben vásárlónak számítottak tavaly, vagyis több részvényt vásároltak, mint amennyit eladtak.
A védelmi és a külügyi tárca élén.
