Miközben egyre több fajta kriptodevizát teremtenek azok, akik még egy kis pénzt akarnak csinálni abból, hogy rá lehet őket sózni a közönségre, a bitcoinon kívül majdnem az összes kriptodeviza ára zuhan, éves mélypontot ért el, sőt, bitcoin nélküli összesített értékük is egy éve a legalacsonyabb szintre, 84 milliárd dollárra csökkent, míg a csúcson az érték több mint 500 milliárd volt. Bitcoinnal a számok 190, illetve 813 milliárd.
A bukás receptje
A leglátványosabb a második és harmadik helyen álló kriptodevizák, az ethereum és a ripple értékcsökkenése. Az ethereum január közepén 1389 dolláron tetőzött, most 188 az ár, vagyis hetedére esett. A ripple, mely a csúcson 3,60 dollár volt, most csak 26 cent, vagyis már csak a tizennegyedét éri, másként kifejezve 93 százalékkal csökkent az értéke. Ezeket magasan megvenni és elég sokáig tartani a biztos bukás receptje.
|
| Ethereum, árfolyam és forgalom. Forrás: coinmarketcap.com |
Kódolva volt
Mindez előre látható volt, miután két komoly probléma volt ezekkel a korábban kitalált, de csak tavaly felkapott eszközökkel. Az egyik, hogy nincs mögöttük semmilyen tényleges, fundamentális érték, a technológia pedig, amin alapulnak, nem növeli az értéküket. A másik dolog, hogy ugyan egy sorozatból véges mennyiséget hoznak létre, de akárhány újabb kriptodeviza létrehozható, és ez máris garantálja, hogy ezen eszközök összessége pengő módjára elinflálódik.
Bitcoin
Ezt végül is egyre többen felismerték, de az a vélemény kezdett elterjedni, hogy némelyik kriptodeviza azért értékes lesz. A legnagyobb bizalom a bitcoint övezi, ami ugyan semmivel nem tud többet, mint mások, de mivel ez volt az első, a bizalom jobban megmaradt benne, ráadásul a többi kriptodeviza kereskedelméhez is szükség van rá, mivel jórészt bitcoinban zajlik az adásvételük.
|
| Bitcoin. Forrás: coinmarketcap.com |
Önmagában a bitcoin sem áll jól: 20 ezer dolláros tetőzés után most kevéssel 6 ezer dollár fölött van, ami nem néz ki jól, hogy egyre alacsonyabb csúcsok követik egymást a grafikonon, és az ár kezd a 6 ezer dollárhoz tapadni. Ha ez az erős támasz elesik, semmi jóra nem számíthatunk, akkor a legnagyobb kriptodeviza esetében sem kizárt a töredékére esés.
Különlegesség
Van persze olyan instrumentum, aminek valamilyen oknál fogva stabil az értéke: például a tether, ami állandóan 1 dollár, mégpedig azért, mert kibocsátója egyelőre korlátlanul visszaváltja dollárra. Kérdés, hogy ennek mi értelme? Az alapötlet az volt, hogy létrehoznak egy dollárral egyenértékű kriptodevizát, hogy a két fajta deviza előnyeit ötvözzék: stabil érték, de könnyű és főleg láthatatlan pénzmozgatás, más kriptodevizák megvételéhez és pénzmosáshoz első osztályú eszköz. Mennyisége véges: 2,7 milliárd dollárnyi van belőle, az egyetlen kockázat, hogy a kibocsátó beszünteti a visszaváltást, akkor viszont a többiek sorsára juthat.
Megvolt az ideje
Felmerül a kérdés, hogy ekkora áresés után érdemes-e a vételen gondolkozni, ahogy egy sokat eső részvény esetében. Nos, miután az eszközök legtöbbje mögött továbbra sincs semmilyen érték, fundamentális értékük nulla. Fundamentális alapon megvenni tehát nem szabad, kizárólag azoknak való, akik mindenféle eszközben kereskednek, és megszokták, hogy valamit egy felpattanásra számítva vesznek, de ha nem jó irányba mozdul az ár, gyorsan stopot húznak.
Mindazonáltal a kriptodevizákkal való spekulációnak megvolt a maga ideje, csak időben kellett észrevenni. Amikor tavaly elindult a mánia, be lehetett ugrani, szigorúan arra számítva, hogy fújódik egy lufi, ami majd kipukkad, így eljön az a pont, ahol zsebre kell tenni a nyerőt. A szemfülesek tavaly éven belül megsokszorozhatták pénzüket, ahogy a lemaradók idén elbukhatták azt.
Jövő valutája? Lárifári!
Sokan joggal teszik fel a kérdést, hogy mi lett abból az ígéretből, hogy ezek lesznek a jövő pénzei, kiszorítva a jegybankok által kibocsátott valutákat? Nos, minden úgy alakult, ahogy várható volt: a fizetőeszköz semmilyen kritériumát nem teljesítik ezek az eszközök, így bizalom sem alakult ki irántuk széles körben, kivéve a pénzmosást. Továbbra is mindenki eurót és dollárt, na meg forintot használ, és az összes olyan valutát, amely mögött kiegyensúlyozott monetáris folytató jegybank és fegyelmezett fiskális politikát folytató állam vagy az euró esetében országcsoport áll.
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken. 
