Csúszós lejtőn az aranyár

Az elmúlt héten masszív darálóba került az arany. Az árfolyam technikai grafikonján kirajzolódó háromszögalakzatból való kiesés a hét végére csaknem biztos tippet jelentett a shortosok számára. Emellett nem segített az sem, hogy a kínai holdújév miatt hiányoztak az ázsiai vevők, akik majd ezen a héten térnek csak vissza a szabadságukról. Aztán rontották még a hangulatot a G20-országok pénzügyminisztereinek találkozójával kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a hét utolsó napján érkező hír, amely szerint Soros György eladta aranybefektetéseinek egy részét – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Forrás: Privátbankár Dealbook

Az elemzők felhívták a figyelmet, hogy különösen az elmúlt hét utolsó kereskedési napján pofozták a befektetők az aranyat. Pénteken a délutáni fixing Londonban 1612,25 dolláron állapította meg az uncia árfolyamát, de a nap folyamán az azonnali kereskedésben 1600 dollár alatt is járt a jegyzés. A napon belül 2 százalékos áresés többek között annak is betudható, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó adatai szerint Soros György alapja, a Soros Fund Management 97 millió dollárral megfelezte a korábban aranyban tartott befektetéseit. Márpedig az elemzők szerint Soros és a hozzá hasonló sztárbefektetők tőzsdei ügyletei és a médiában megjelenő nyilatkozataik sokak számára világítótoronyként jelzik az irányt a háborgó piacok útvesztőjében.

(Fotó: Wikimedia Commons)

A magyar származású hedge fund guru a héten egyszer már gondoskodott szalagcímekről a sajtó hasábjain. Azzal, hogy az elmúlt hónapokban következetesen a japán jen gyengülésére fogadott, november óta csaknem egy milliárd dollár hasznot zsebelhetett be. A milliárdos nagybefektető, aki tehát a tavalyi utolsó negyedévben az arany helyett egy jen elleni spekulációba csoportosította át befektetései egy részét, nem először vált ki földcsuszamlásszerű elmozdulást a nemesfém árfolyamában. Két éve „végső buboréknak” nevezte az aranyat, és szinte teljesen kiszállt belőle. Egy évre rá aztán újra bevásárolta magát a piacra, de nem várt egy évet sem, hogy most ismét legalábbis részlegesen hátat fordítson neki.

A jent, amely a vele szembeni spekulációknak köszönhetően is már 20 százalékot vesztett az értékéből a dollárral szemben, legutóbb egy világméretű devizaháború kirobbantásával vádolták meg többen. A fejleményeket látva egyes országok vezetői egyből kilátásba helyezték, hogy maguk is felléphetnek devizájuk gyengítése mellett, így véve fel a versenyt a gyenge jen miatt tisztességtelen előnybe kerülő japán exportőrökkel szemben.

Az aranypiac.hu elemzői szerint a leértékelődési spirál kialakulásának veszélye a devizák kérdését az egyik fő témává tette a G20-országok pénzügyi vezetőinek moszkvai tanácskozásán a globális gazdasági növekedés nehézségei és a világszerte mutatkozó adósságproblémák mellett. A találkozó zárónyilatkozatában a résztvevők igyekeztek megnyugtató módon pontot tenni a nemzeti fizetőeszközök leértékelésének kérdésére, de nem jutottak megegyezésre a szigorúbb költségvetési politikák és a gigantikus állami adósságszintek csökkentésének ügyében. Ez legalábbis árnyékot vet a dokumentumban beígért békés devizapiaci együttműködésre, hisz amíg ezekben nincs változás, addig folytatódhat a szisztematikus pénzhígítás tovább.

Mielőtt Japán a devizaleértékelők szégyenpadjára került, sokáig ült ott Kína, a másik ázsiai óriás. A világ elitjéhez rohamléptekben felzárkózó kínai gazdaság egy egyre szélesedő társadalmi réteget termel ki, amelynek megvan az anyagi lehetősége aranyat vásárolni, és teszi is ezt nem utolsó sorban a pekingi kormány bátorítására. Kína, ha tavaly nem is, de az idén már tényleg világelső lehet az arany iránti kereslet tekintetében. Az aranyár múlt heti esését éppen ez a kereslet állíthatta volna meg, de a holdújév miatt Kínában napokra megállt az élet, így a szabadságukat töltő kínaiak aranyéhsége hiányozott az elmúlt időszakban.

A héten az aranypiac szereplői feszült várakozással figyelnek arra, hogy a távol-keleti befektetők hogyan reagálnak az olcsóbbá vált aranyra. A kínaiakról úgy hírlik, hogy előszeretettel vásárolnak bele a korrekciókba, de tartja magát egy olyan spekuláció is, mely szerint a kínai kormánynak sem érdeke, hogy túlzottan essen az aranyár, és lakosai csalatkozzanak a korábbi vásárlásaikban. Peking azon túl, hogy rendelkezne is azokkal a pénzügyi tartalékokkal, amelyekkel a piacon beavatkozhat, ezzel még azt is elérhetné, hogy az arany javára csökkentse dollárkitettségét a devizatartalékaiban - írják az aranypiac.hu elemzői.

A szakértők szerint kritikus fontosságú a továbbiakban, hogy most a csökkenő trendcsatornán belül marad-e a jegyzés vagy esetleg tart-e tovább az esés. Amennyiben ez utóbbi következne be, akkor nagy valószínűséggel nem lenne megállás a tavaly látott mélypontokig 1540-1550 dollárnál. A csatornán belül maradva viszont ismét hosszú hetekig oldalazhatna az árfolyam, mire döntés érlelődne a további irányt illetően. Az elemzés szerint egyedül egy trendfordulónak nincs semmilyen jele az aktuális technikai grafikonon.